Történelmi évfordulók
Párizs bukása 3.
70 esztendõvel ezelõtt, Franciaország kapitulációjával véget ért a náci Wehrmacht nyugati hadjárata. Hitler alig több, mint hat hét alatt legnagyobb világháborús gyõzelmét aratta. Legyõzte és porig alázta Franciaországot.
Párizs bukása 2.
Trianon
Párizs bukása 1.
A végsõcél: Berlin II.
A végsõ cél: Berlin I
Könyv
Hírlevél
Hírlevél
Programajánló
M�jus 2024
H K S C P S V
29301 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
Ebben a h�napban
Színikínálat
Gyüjtemény
WebKozmo
Veresné Novák Katalin: Kellenek a nõk a közéletbe
Kissné Novák Éva: Az ember nem magányra született
Relax
A bor elemzése
A hõskor hõsei 2
Történelmi évfordulók Történelmi évfordulók
Véráztatta sziget II.
Básthy Gábor   2010 March 20, Saturday  

65 évvel ezelõtt vívták meg a II. világháború Csendes-óceáni hadszínterének egyik legkegyetlenebb, legvéresebb, késõbb jelképpé vált csatáját Ivo Dzsima szigetéért.
  Hozzászólások Nyomtat E-mail PDF


Szigetbõl erõd: a japán haditerv

Kuribajasi a szigetre érkezésekor fölismerte, hogy onnan sem neki, sem katonáinak nem lesz vissza­útja. Tisztában volt Ivo Dzsima hadászati jelen­tõségével. 1944 késõ õszén megkezdõdött a sziget módszeres, hatalmas bombázása. Leve­leiben megírta, hogy az egyetlen lehetséges ki­út hazája, szeretett városa elpusztulásának el­kerülésére az, ha a harcok során, okos és célra­vezetõ védelmi taktikával, az amerikai vesztesé­geket olyan magas szintre emelik, melyet a köz­vélemény már nem képes elviselni. És így talán az amerikai politikai, katonai vezetés tárgyaló­asztalhoz ül.
Tanulmányozni kezdte a Csendes-óceáni hadmûveletek tapasztalatait. Megértette, hogy a harc csak akkor éri el cél­ját, ha minden egyes katonája támogatja. Sutba kell dobni a dogmákat. Semmi értelme a közvetlenül a parton vezetett ban­záj-rohamoknak, amit várnak az amerikaiak. El­határozásának lényege: nem a céltalan halált választva, hanem minél több ellenséget elpusz­títva kell a feladatot teljesíteni.
Kuribajasinak ugyanakkor meg kellett küzdenie igazáért a saját védelmi stratégiájukhoz ragaszkodó tengerészekkel. Icsimaru altengernagy és tisztjei csakazértis a tengerpartra kívánták telepíteni a védelmi rendszert, hogy még ott visszaverjék a partra szálló amerikai tengerészgyalogságot. Kuribajasi ezt ellenezte, mondván a katonákat és az értékes hadianyagot nem szabad a védelem elsõ vonalában értelmetlenül feláldozni.
Taktikai elképzelései nem voltak elõzmény nélküliek. Peleliu szigetét hasonló módszerekkel védte szinte az utolsó emberig Nakagava Kunijó ezredes 11 ezer katonája 1944. szeptember 15.-tõl november 25.-ig, 73 napon keresztül feltartóztatva a háromszoros túlerõvel támadó amerikaiakat. Csak 200 japán élte túl a csatát.



Kuribajasi az alaposan kidolgozott védelem híve volt. Tudta, hogy a partraszállás csak a sziget délkeleti partján lehetséges, mivel a többi oldalon a korallzátonyok azt nem teszik lehetõvé. A sziget védelmét a partvo­naltól négy-ötszáz méterrel beljebb építtette ki. Utasítást adott a lövegek áthelyezésére a magaslatokba, jól álcázott fedezékekbe. A lövészárkokat, lövegállásokat, géppuskafészke­ket, az egész védelmi rendszert, az óvóhelye­ket, vezetési pontokat, gyülekezési helyeket a sziget viszonylag puha tufa kõzetébe vájt alagútrendszerrel kötöt­ték össze.



Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!



Webradio.hu - Szegedi, orsz�gos �s sport h�rek a nap 24 �r�j�ban!:Hírek arrow Gyûjtemény



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player