7. lap. �sszesen 7.
De Gaulle éktelen haragra gerjedt, és a francia parancsnoknak megtiltotta, hogy visszavonuljon. Bár a németek kezdetben értek el bizonyos sikereket, a támadás néhány nap alatt összeomlott, a Strasbourg felé irányuló újabb támadások szintén hamar elakadtak. A várost sikeresen megvédték.
Mire Peiper ismĂ©t megindulĂł páncĂ©los egysĂ©ge elĂ©rhette volna a Meuse-t Montgomery Ăşjraszervezte erõit, Patton pedig ellentámadást indĂtott. Az Ă©szakrĂłl Ă©s a dĂ©lrõl támadĂł amerikai gĂ©pesĂtett seregtestek 1945. január 15.-Ă©n találkoztak Houffalize-nĂ©l, körĂĽlzárva a nĂ©met csapatokat. Hitlernek már nem volt más választása, mint parancsot adni visszavonulásra. Peiper tankjaibĂłl ekkorra már kifogyott az ĂĽzemanyag. KĂ©nytelen volt felrobbantva hátrahagyni õket, Ă©s gyalogosan elindulni megmaradt katonáival NĂ©metország felĂ©.
Â
Hitler döntésében az is közrejátszott, hogy keleti fronton is válságosra fordult a helyzet. A szövetségesek segélykérésére a tervezettnél egy héttel korábban, január 12.-én megindult a szovjet Vörös Hadsereg 1. és 4. ukrán, valamint 1., 2. és 3. belorusz hadseregcsoportjának általános támadása a front lengyelországi szakaszán. A szovjet csapatok emberben 5,5-szeres, harckocsiban közel 6-szoros, repülõgépekben közel 18-szoros túlerõben voltak. Január 17.-én bevették Varsót és betörtek Sziléziába.
Magyarországon 1944. december 25. Ăłta folyt Ă©s a felmentĂ©si kĂsĂ©rletek kudarcai miatt vĂ©gĂ©hez közeledett Budapest ostroma. A Vörös Hadsereg 3. ukrán hadseregcsoportjának hadmĂ»veletei a körĂĽlzárt magyar fõvárost Ă©szakrĂłl Ă©s dĂ©lrõl megkerĂĽlve már a BĂ©cs elleni támadás elõkĂ©szĂĽleteit cĂ©lozták.
Ezt Hitler mindenkĂ©ppen meg akarta akadályozni. Ennek Ă©rdekĂ©ben 1945. január 24.-Ă©n parancsot adott Dietrich harcolva visszavonulĂł 6. SS páncĂ©los hadserege maradványainak arcvonalbĂłl valĂł kivonására Ă©s feltöltĂ©st, ĂşjrafegyverzĂ©st követõen a DunántĂşlra törtĂ©nõ átcsoportosĂtására, mely másnap meg is kezdõdött. Ezzel vĂ©get Ă©rt az ardenneki csata. Február elejĂ©re a nĂ©met hadsereg visszaszorult a Rajnán tĂşlra.
Â
A hadmĂ»veletek során halottakban, sebesĂĽltekben, eltĂ»ntekben Ă©s hadifoglyokban mindkĂ©t fĂ©l embervesztesĂ©ge megközelĂtette a 100 ezer fõt. A nĂ©metek gyakorlatilag minden harckocsijukat Ă©s utolsĂł harckĂ©pes egysĂ©geik nagy rĂ©szĂ©t elveszĂtettĂ©k. Hatalmas mennyisĂ©gĂ», a kĂ©sõbbiekben pĂłtolhatatlannak bizonyult felszerelĂ©s Ă©s hadianyag semmisĂĽlt meg. Az amerikaiak ugyan valamivel többet veszĂtettek, de õk pĂłtolni tudták vesztesĂ©geiket, a nĂ©metek viszont nem. Ez volt Hitler utolsĂł hazárd vállalkozása - jĂł elkĂ©pzelĂ©s, de kivihetetlen. A háborĂş istene nem az Ă©szt szereti, hanem a jĂł nagy hadseregeket.
Források és ajánlott irodalom:
Bernard Law Montgomery: EmlĂ©kiratok. Kossuth KiadĂł - ZrĂnyi Katonai KiadĂł 1981 Dwight D. Eisenhower: KeresztesháborĂş EurĂłpában. ZrĂnyi Katonai KiadĂł 1982 Herbert Walther szerk.: Hitler. Alexandra KiadĂł. (Ă©.n.)
A.J.P. Taylor: A második világháború képes krónikája. Akadémiai Kiadó, Budapest 1988
Gordon Williamson: Az SS, a hitleri terror eszköze. Etûd Könyvkiadó 1996
Dr. John Pimlott (szerk): A Wermacht. Hajja Ă©s fiai Kft. 1998
http://panzerkeil.dre.hu
http://www.masodikvh.hu
National Geographic Online
Â
|< Kezdďż˝
< El�z�
1
2
3
4
5
6
7
K�vetkez� >
Utolsďż˝ >|
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!