|
A miniszterelnök szerint nincs vége a válságnak, amíg a munkanélküliségi helyzet nem kezd el javulni. Ez általában a makrogazdasági adatok javulása után fél-egy évvel szokott bekövetkezni, ami még nem történt meg - mondta Bajnai Gordon pénteken Zalakaroson, a közgazdász-vándorgyûlésen.
A kormányfõ szerint a válság után újabb válság következik. A világ nagy gazdaságai soha nem látott deficitet halmoznak fel ugyanis, amelyet finanszírozni, majd refinanszírozni kell. Az állami eladósodás finanszírozása pedig kiszoríthatja a vállalati szektort a piacról. Emellett a korábbi túlfogyasztás és a mostani munkanélküliség miatt lényegesen kisebb fogyasztásbõvülés prognosztizálható, mint amilyen a válság elõtti volt - tette hozzá.
A miniszterelnök kijelentette: mivel nincs vége a válságnak, szükség van a gazdaságélénkítõ programok folytatására, akkor is, ha emiatt nõ a deficit, az eladósodás. Mint fogalmazott: "ez a klasszikus közgazdasági dilemma, a legkisebb rossz választásának mûvészete: melyik ujjamat harapjam meg? Azt gondolom: fönn kell tartani a gazdaságélénkítést, fokozatosan csökkentve. Nem szabad kivonulni belõle, azért, hogy ne essünk vissza ebbõl a helyzetbõl. És csak akkor lehet majd érdemben kivonulni, hogyha a foglalkoztatás érdemben bõvül".
Bajnai Gordon szerint a válság legfõbb tanulsága, hogy nem lehet kiút a globalizációs folyamatból való visszafordulás. Úgy vélte: több kooperációra, koordinációra és integrációra van szükség, ez húzhatja ki a világot a válságból.
A miniszterelnök szerint a kockázatok Magyarországra is érvényesek. Mint mondta: Magyarország válsága nemcsak a pénzügyi és reálgazdasági válságból következik. Magyarországnak van egy külön bejáratú, testreszabott válsága is. Ez pedig a 10 éve halogatott reformok és a modernizáció hiánya, ami erodálta az ország versenyképességét. Bajnai Gordon kijelentette: ha egy kívánsága lehetne a magyar gazdasággal kapcsolatban, akkor azt mondaná, hogy a foglalkoztatás érdemi, piaci alapú növekedését kell megoldani. Mint mondta: Magyarországon most 56 százalékos a foglalkoztatási ráta, ezt kellene legalább az európai uniós átlagra, 67 százalékra növelni, de vannak olyan uniós országok, ahol ez 70-73 százalék.
A jelenlegi és a következõ magyar kormánynak is az a feladata, hogy az egyensúlyra és a növekedésre koncentráljon - mondta Bajnai Gordon. Hozzátette: mindennek az alapja a makrogazdasági egyensúly, ha ez megbomlik. annak a növekedés látja a kárát.
A növekedéshez szükség van a foglalkoztatás növelésén túl a kereslet ösztönzésére is - mondta még a miniszterelnök. Ezért döntött úgy a kormány, hogy lényegesen csökkenti a foglalkoztatást terhelõ adókat. Szerinte a következõ kormányok dolga lesz, hogy továbbmenjenek ezen az úton.
Bajnai Gordon szerint az eddigi változtatások önmagukban nem elegendõek. Hosszú távon nem lehet ilyen átmeneti intézkedésekkel megteremteni a növekedés alapját, ahhoz a rendszereket kell átalakítani. Itt az önkormányzati rednszert említette példaként, mellyel kapcsolatban - mint mondta - az elmúlt 15 évben nem tudott olyan kompromisszum kialakulni, melynek eredményeként értelmes változtatást lehetett elérni. Pedig más struktúrával jobb szolgáltatást lehetne nyújtani a mostani vagy akár alacsonyabb költségszinten - tette hozzá. A miniszterelnök szerint a felsõoktatásban, a közoktatásban és az egészségügyben is rendszerszerû átalakítás kell. Utóbbival kapcsoltban elmondta: a mostani struktúrában már nem lehet több pénzt kivenni az egészségügybõl, a struktúrát kell megváltoztatni.
|
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!