A pĂĄrizsi bĂŠkerendszer vĂŠgnapjai

Hitler vĂŠrszemet kapott. 1938. mĂĄrcius 11-ĂŠn BĂŠcsben az osztrĂĄk nĂĄcik mĂĄsodik, immĂĄr sikeres puccsukkal megbuktattĂĄk az osztrĂĄk kormĂĄnyt. MĂĄsnap a nĂŠmet Wehrmacht harc nĂŠlkĂźl bevonult AusztriĂĄba. Ezzel megvalĂłsult az Anschluss, Hitler szĂźlĂľhazĂĄja, Ausztria Harmadik Birodalomhoz csatolĂĄsa. Ausztria fĂźggetlen ĂĄllamkĂŠnt megszĂťnt lĂŠtezni.

A nemzetkĂśzi vĂĄlasz ismĂŠt mĂŠrsĂŠkelt volt: Nagy-Britannia ĂŠs FranciaorszĂĄg nem szerzett ĂŠrvĂŠnyt a versailles-i bĂŠkeszerzĂľdĂŠsnek, ami megtiltotta NĂŠmetorszĂĄg ĂŠs Ausztria egyesĂźlĂŠsĂŠt.

 A fasiszta Olaszorszåg 1935-36.-ban meghódította Afrika egyik utolsó fßggetlen ållamåt, Etiópiåt.

1936-39 kĂśzĂśtt NĂŠmetorszĂĄg ĂŠs OlaszorszĂĄg a Franco tĂĄbornok vezette fasiszta lĂĄzadĂłkat tĂĄmogatva katonai intervenciĂłt hajtott vĂŠgre a Spanyol KĂśztĂĄrsasĂĄg ellen.

Hitler ezek utĂĄn a pĂĄrizsi bĂŠkerendszer ĂĄltal az OsztrĂĄk-Magyar Monarchia romjain lĂŠtrehozott CsehszlovĂĄk KĂśztĂĄrsasĂĄg nĂŠmetek lakta terĂźletei, a SzudĂŠta-vidĂŠk megszerzĂŠsĂŠt tĂťzte ki legkĂśzelebbi cĂŠljĂĄul. Anglia ĂŠs FranciaorszĂĄg ugyanakkor azon igyekezett, hogy bĂĄrmi ĂĄron elkerĂźlje a katonai konfrontĂĄciĂłt NĂŠmetorszĂĄggal ĂŠs inkĂĄbb keleti irĂĄnyba terelje a nĂĄcik terjeszkedĂŠsĂŠt.

A nyugati hatalmak megbĂŠkĂŠltetĂŠsi politikĂĄjĂĄnak eredmĂŠnyekĂŠnt 1938. szeptember 30.-ĂĄn lĂŠtrejĂśtt a mĂźncheni egyezmĂŠny, amely elĂľkĂŠszĂ­tette CsehszlovĂĄkia szĂŠtdarabolĂĄsĂĄt. A szudĂŠta vidĂŠk NĂŠmetorszĂĄghoz kerĂźl, Anglia ĂŠs FranciaorszĂĄg szavatolja az Ăşj hatĂĄrokat. LengyelorszĂĄg megkapja Teschent.

1938 november 2.-ån az elsþ bÊcsi dÜntÊssel Magyarorszåg visszakapja a FelvidÊk magyarok lakta terßleteit. CserÊbe csatlakozik az Antikomintern Paktumhoz Ês engedÊlyezi a Volksbund,  a magyarorszågi nÊmetek nåci szervezetÊnek nyílt mÝkÜdÊsÊt.

A tisĂłi fasiszta bĂĄbkormĂĄny 1939. mĂĄrcius 14-ĂŠn kikiĂĄltotta SzlovĂĄkia fĂźggetlensĂŠgĂŠt, egy napra rĂĄ pedig Hitler bevonult PrĂĄgĂĄba. LĂŠtrejĂśtt a Cseh-Morva ProtektorĂĄtus.

Ugyancsak 1939. mårciusåban NÊmetorszåg megszållja Litvånia nÊmetek lakta terßletÊt, a Memel-vidÊket.  1939. åprilis 7.-Ên Olaszorszåg megtåmadja Ês nÊhåny nap alatt elfoglalja Albåniåt.

Ezzel a pĂĄrizsi bĂŠkerendszer lĂŠnyegĂŠben megszĂťnt lĂŠtezni.

Az OroszorszĂĄg, PoroszorszĂĄg ĂŠs Ausztria kĂśzĂśtt 1795-ben felosztott LengyelorszĂĄg 1918. november 3.-ĂĄn nyerte vissza fĂźggetlensĂŠgĂŠt ĂŠs terĂźleti egysĂŠgĂŠt. A szabad, fĂźggetlen LengyelorszĂĄg megalakĂ­tĂĄsa az antant egyik hadicĂŠljĂĄvĂĄ vĂĄlt az I. vilĂĄghĂĄborĂş vĂŠge elĂľtt. A lengyelek kijĂĄratot kaptak a Balti-tengerre, amivel nĂŠmetek szĂĄzezrei kerĂźltek lengyel fennhatĂłsĂĄg alĂĄ, ĂŠs Kelet-PoroszorszĂĄgnak ĂŠs az Ăşn. Danzig Szabad VĂĄrosnak nem maradt szĂĄrazfĂśldi ĂśsszekĂśttetĂŠse NĂŠmetorszĂĄggal. LengyelorszĂĄg hatĂĄrait a Saint Germain-i ĂŠs a Versailles-i szerzĂľdĂŠs ĂĄllapĂ­totta meg vĂŠglegesen, ehhez jĂĄrult mĂŠg a 18 hĂłnapig tartĂł szovjet-lengyel hĂĄborĂş utĂĄn megkĂśtĂśtt rigai bĂŠkeszerzĂľdĂŠs, amelynek ĂŠrtelmĂŠben a lengyelek jelentĂŠkeny belorusz ĂŠs ukrĂĄn terĂźleteket kaptak a belsĂľ anarchiĂĄval viaskodĂł, polgĂĄrhĂĄborĂşs Szovjet-OroszorszĂĄgtĂłl.

Hitler elþszÜr baråtsågos kßlpolitikåt folytatott Lengyelorszåggal, ami 1934-ben Êrte el csúcspontjåt a nÊmet-lengyel megnemtåmadåsi egyezmÊny alåíråsåval. A kßlpolitika eleinte arra irånyult, hogy Lengyelorszåg belÊpjen az Antikomintern Paktumba, Ês ezzel Szovjetunió-ellenes egyßttmÝkÜdÊs jÜjjÜn lÊtre. NÊmetorszåg a Szovjetunió rovåsåra kívånt terßletekhez jutni, Êletteret szerezni, Ês Nagy-NÊmetorszåg hatårait kiterjeszteni. Ennek ÊrdekÊben kilåtåsba helyeztÊk, hogy Lengyelorszåg is terßlethez jut hatåraitól Êszaknyugatra. Ám ezÊrt olyan engedmÊnyek megtÊtelÊre lett volna szßksÊg, amelyek rÊvÊn erþs nÊmet befolyås ÊrvÊnyesßlt volna az orszågban, így szinte csatlós ållammå vålt volna.

A szovjet terĂźletek mellett a nĂŠmetek a lengyelektĂľl is terĂźleteket akartak megszerezni, ugyanis Kelet-PoroszorszĂĄgot az Ăşgynevezett „danzigi korridor" vĂĄlasztotta el a birodalom tĂśbbi rĂŠszĂŠtĂľl. A nĂŠmetek termĂŠszetesen Danzig Szabad VĂĄrost is vissza akartĂĄk csatolni NĂŠmetorszĂĄghoz. Danzig lakossĂĄga tĂşlnyomĂłrĂŠszt nĂŠmetekbĂľl ĂĄllt, a korridor viszont rĂŠgĂłta vitĂĄk alapjĂĄt kĂŠpezte LengyelorszĂĄg ĂŠs NĂŠmetorszĂĄg kĂśzt. A Versailles-i bĂŠkeszerzĂľdĂŠst kĂśvetĂľen a korridor LengyelorszĂĄghoz kerĂźlt, ami miatt a lakossĂĄg ĂśsszetĂŠtele is megvĂĄltozott. Hitler szerette volna megakadĂĄlyozni a terĂźlet „ellengyelesedĂŠsĂŠt" ĂŠs Ă­gĂŠretet tett a korridorban, illetve a NĂŠpszĂśvetsĂŠgi ellenĂľrzĂŠs alatt lĂŠvĂľ Danzig vĂĄrosĂĄban ĂŠlĂľ nĂŠmeteknek, hogy „felszabadĂ­tja" Ăľket.

Az 1938-as Mßncheni egyezmÊnyt kÜvetþen Lengyelorszåg is rÊszesedett a felosztott Csehszlovåkiåból: megkapta Èeský TϚín (Teschen) vårosåt Ês kÜrnyÊkÊt.

A Danzig birtoklĂĄsĂĄra irĂĄnyulĂł nĂŠmet tĂśrekvĂŠsek megerĂľsĂśdtek, mikor a nĂŠmetek vasĂştvonalat ĂŠs autĂłpĂĄlyĂĄt terveztek, amely Danzig ĂŠs a Birodalom tĂśbbi rĂŠsze kĂśzĂśtt biztosĂ­tott volna ĂśsszekĂśttetĂŠst, termĂŠszetesen a korridoron keresztĂźl. Ezt a tervet a lengyelek elutasĂ­tottĂĄk, ugyanis attĂłl tartottak, hogy ez az elsĂľ lĂŠpĂŠs lehet fĂźggetlensĂŠgĂźk elvesztĂŠsĂŠhez. Ezen kĂ­vĂźl a lengyelek nem is bĂ­ztak Hitlerben. Okkal.

1939. ĂĄprilis 28.-ĂĄn Hitler ĂŠrvĂŠnytelennek nyilvĂĄnĂ­totta az1934-es lengyel-nĂŠmet szerzĂľdĂŠst ĂŠs az 1935-Ăśs angol-nĂŠmet flottaegyezmĂŠnyt.

Nagy-Britannia ĂŠs FranciaorszĂĄg ilyen kĂśrĂźlmĂŠnyek kĂśzĂśtt bejelentette, hogy garantĂĄlja LengyelorszĂĄg, GĂśrĂśgorszĂĄg, RomĂĄnia ĂŠs TĂśrĂśkorszĂĄg szuverenitĂĄsĂĄt ĂŠs kĂślcsĂśnĂśs segĂ­tsĂŠgnyĂşjtĂĄsi szerzĂľdĂŠst kĂśtĂśttek LengyelorszĂĄggal.

1939. augusztus 11.-ĂŠn Anglia ĂŠs FranciaorszĂĄg tĂĄrgyalĂĄsokat kezdett SzovjetuniĂłval a nĂŠmet agressziĂł megĂĄllĂ­tĂĄsĂĄval, a LengyelorszĂĄggal kĂśtĂśtt kĂślcsĂśnĂśs segĂ­tsĂŠgnyĂşjtĂĄsi szerzĂľdĂŠs kiterjesztĂŠse ĂŠrdekĂŠben. A tĂĄrgyalĂĄsok, nem utolsĂł sorban a kĂślcsĂśnĂśs bizalmatlansĂĄg miatt, kudarcba fulladtak. NehezĂ­tette a megegyezĂŠst a lengyel kormĂĄny is, amely - az ĂŠvszĂĄzados lengyel-orosz szembenĂĄllĂĄs tĂśrtĂŠnelmi tapasztalatai alapjĂĄn ĂŠs a bolsevizmustĂłl tartva talĂĄn ĂŠrthetĂľen - elutasĂ­tott minden ĂŠrdemleges megĂĄllapodĂĄst a szovjet kormĂĄnnyal.