Történelmi évfordulók
Párizs bukása 3.
70 esztendõvel ezelõtt, Franciaország kapitulációjával véget ért a náci Wehrmacht nyugati hadjárata. Hitler alig több, mint hat hét alatt legnagyobb világháborús gyõzelmét aratta. Legyõzte és porig alázta Franciaországot.
Párizs bukása 2.
Trianon
Párizs bukása 1.
A végsõcél: Berlin II.
A végsõ cél: Berlin I
Könyv
Hírlevél
Hírlevél
Programajánló
�prilis 2024
H K S C P S V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5
Ebben a h�napban
Színikínálat
Gyüjtemény
WebKozmo
Piczil Márta: Nem véletlen az õsi szereposztás
Égetõ Mária: örülök, hogy tehetem, ami a dolgom és amit szeretek
Filmleírások
Intim vallomások
Terminál
Történelmi évfordulók Történelmi évfordulók
A legnagyobb háború I.
Básthy Gábor   2009 August 31, Monday  
Image
70 esztendõvel ezelõtt, 1939. szeptember 1.-én a náci Németország Lengyelország elleni támadásával Európában is kezdetét vette az emberiség történelemének legnagyobb, legkiterjedtebb és legpusztítóbb fegyveres konfliktusa, a második világháború
  Hozzászólások Nyomtat E-mail PDF

Cikkünk elsõ részében a háború kitörésének okait és elõzményeit foglaljuk össze.

A történészek egy része és a politikusok elõszeretettel kötik meghatározott napokhoz a világtörténelem nagy fordulópontjait. A II. világháború esetében ez sokszor nem is olyan egyszerû.

A harmincas évek elejétõl kirobbant helyi háborúk már elõrevetítették a nagy világégés árnyékát. Ez a háború az emberiség történetének legnagyobb, egyben elsõ valóban globális fegyveres konfliktusa volt. A legtöbb történész szerint 1937. június 7.-én, a Japán Császári Hadsereg és kínai Kuomintang csapatok között Peking közelében, a Marco Polo hídnál kitört összecsapásokkal kezdõdött és Japán fegyverletételével, a Sagami-öbölben végzõdött 1945. szeptember 2.-án. Európában a háború az Anschluss és Csehszlovákia feldarabolásán felbátorodott náci Németország 1939. szeptember 1.-i, Lengyelország elleni támadásával vette kezdetét és 1945. május 8.-án, a megmaradt német haderõk feltétel nélküli kapitulációjával ért véget.

Európa egy új háború küszöbén

Az elsõ világháborús gyõzelem után az 1919-20-ban létrehozott párizsi békerendszerrel az antant saját érdekei mentén osztotta újra a világot.


Az 1919. június 28.-án az elsõ világháborút lezáró, a párizsi békerendszer keretében Németországgal kötött versailles-i béke páratlanul súlyos feltételeket kényszerített a vesztes félre.  Ezzel elvetették egy új háború magvait. Ahogy Ferdinand Foch marsall jegyezte meg a békeszerzõdés aláírását követõen: "Ez nem béke, hanem egy 20 éves fegyverszünet." Alig pár hónapot tévedett.

A világ elkerülhetetlenül sodródott az elkövetkezõ válságos évtizedek során egy még nagyobb katasztrófa, a második világháború felé.

Az 1929 októberében kitört nagy világgazdasági válság különösen mélyen sújtotta a háború elvesztése után még alig magához térõ Németország gazdaságát. A munkanélküliek száma meghaladta az ötmilliót, a hiperinfláció teljesen elértéktelenítette a német márkát. A válság a felelõtlenül ígérgetõ szélsõségeseknek, a nemzetiszocialistáknak és kommunistáknak kedvezett. A Hitler szociális demagógiájára és szónoki képességeire építõ kampányok eredményeként a Német Nemzetiszocialista Munkáspárt (NSDAP) 1932 nyarán már 37,3%-ot kapott a választásokon.



Ezzel az ország legerõsebb pártjává vált. 1932 végén a gazdasági válság elérte mélypontját, a szintén erõsödõ kommunisták hatalomra kerülésétõl rettegõ nagyiparosok egyre inkább a nemzetiszocialistákban látták a mind közelibbnek tûnõ bolsevik forradalom egyetlen ellenszerét.

Hindenburg birodalmi elnök 1933. január 30.-án birodalmi kancellárrá nevezte ki a Reichstag legtöbb képviselõvel rendelkezõ - bár többségben nem lévõ - pártja, az NSDAP elnökét, Adolf Hitlert. Ezzel egy olyan ember került Németország élére, aki pártjával együtt a német nemzet egyesítése és az elsõ világháborút lezáró békeszerzõdés revíziója mellett totális harcot hirdetett a nemzet faji megtisztítására, a germán faj felszabadítására a zsidók és az alsóbbrendû fajok befolyása alól.

Hitler 1935-ben felmondta a békeszerzõdés által elõírt katonai korlátozásokat, és gyors fegyverkezésbe kezdett. 1936. március 17-én Németország csapatai a locarnói egyezményt felrúgva bevonultak az addig demilitarizált Rajna-vidékre. Anglia és Franciaország válasza néhány erõtlen diplomáciai jegyzékben merült ki, pedig a német csapatok a rajnai bevonulást megelõzõen szigorú parancsot kaptak a visszavonulásra egy francia közbelépés esetére. Németország még nem volt felkészülve a háborúra.


Az 1936. oktĂłber 25.-Ă©n a nĂ©met-olasz szerzõdĂ©ssel lĂ©trejött a „Berlin-RĂłma" tengely. A Harmadik Birodalom Ă©s a Japán Császárság 1936. november 25.-Ă©n megkötötte az Antikomintern Paktumot, amelyhez 1937. november 6.-án Olaszország is csatlakozik, ezzel a „tengely" „háromszöggĂ©" bõvĂĽlt.


Kialakult a világ újrafelosztásában érdekelt fasiszta hatalmak katonai és politikai szövetsége.




Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!



Webradio.hu - Szegedi, orsz�gos �s sport h�rek a nap 24 �r�j�ban!:Hírek arrow Gyûjtemény



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player