A Vosztok-program, a szovjet ûrprogram célja az volt, hogy elÔször juttasson embert a vilågûrbe.
Jurij Gagarin elsĂ”kĂ©nt repĂŒlt 1961. ĂĄprilis 12-Ă©n a Vosztok-1 Ă»rhajĂłval.
Az Ă»rrepĂŒlĂ©seket (6 kĂŒldetĂ©s) a Vosztok tĂpusĂș egyszemĂ©lyes Ă»rhajĂłkkal vĂ©geztĂ©k, amelyeket az R-7-es ICBM-bĂ”l kialakĂtott, tovĂĄbbfejleszett Vosztok hordozĂłrakĂ©tĂĄkkal indĂtottak.
A Mercury-program (6 kĂŒldetĂ©s) az elsĂ” amerikai emberes Ă»rprogram. 1961-tĂ”l 1963-ig egyszemĂ©lyes kapszulĂĄkat indĂtottak Cape CanaveralbĂłl szuborbitĂĄlis Ă©s alacsony Föld körĂŒli pĂĄlyĂĄra. A Freedom 7 Ă»rhajĂłval Alan Shepard volt az elsĂ” amerikai aki eljutott a vilĂĄgĂ»rbe, a Friendship 7 Ă»rhajĂłval John Glenn az elsĂ” amerikai Föld körĂŒli pĂĄlyĂĄn.
A szovjetek a Vosztok-programmal megelĂ”ztĂ©k az amerikaiakat az emberes Ă»rrepĂŒlĂ©sek terĂ©n is.
A Gemini-program (10 kĂŒldetĂ©s) rĂ©sze volt az amerikai holdraszĂĄllĂĄsi programnak. Az 1960-as Ă©vekben ennek keretĂ©ben prĂłbĂĄltĂĄk ki a bonyolultabb Ă»rrepĂŒlĂ©seket, Ă©s felkĂ©szĂtettĂ©k az Ă»rhajĂłsokat az Apollo-program repĂŒlĂ©seire. A holdraszĂĄllĂł Ă»rhajĂłsok többsĂ©ge rĂ©szt vett a Gemini-programban is. A Gemini Ă»rhajĂłkat Cape CanaveralbĂłl indĂtottĂĄk Titan II hordozĂłrakĂ©tĂĄval.
A Voszhod-program (2 kĂŒldetĂ©s) keretĂ©ben indultak az elsĂ” többszemĂ©lyes szovjet Ă»rhajĂłk, a Voszhodok, amelyeket a korĂĄbbi egyszemĂ©lyes Vosztok Ă»rhajĂłkbĂłl fejlesztettek ki. KĂ©t Voszhod repĂŒlĂ©st hajtottak vĂ©gre 1964-ben Ă©s 1965-ben.
A Szojuz szovjet/orosz Ă»rprogram, melynek keretĂ©ben majdnem 98 Ă»rrepĂŒlĂ©st hajtottak vĂ©gre a Szojuz tĂpusĂș Ă»rhajĂłkkal. Az Ă»rhajĂłkat az R-7-en alapulĂł Szojuz hordozĂłrakĂ©tĂĄval indĂtottĂĄk. A program az 1960-as Ă©vekben a szovjet holdprogram rĂ©sze volt, Szojuz Ă»rhajĂłt mĂĄr a Holdra szĂĄllĂĄsra fejlesztettĂ©k ki. A program elsĂ” emberes repĂŒlĂ©se tragĂ©diĂĄval vĂ©gzĂ”dött. A Szojuz-1 visszatĂ©rĂ©sekor az ejtĂ”ernyĂ” nem nyĂlt ki, a kapszula becsapĂłdott Ă©s szĂ©troncsolĂłdott. A pilĂłta, Vlagyimir Komarov szörnyethalt.
Verseny a Holdért - a szovjet kudarc
Az Amerikai EgyesĂŒlt Ăllamok Ă©s a SzovjetuniĂł nagy vetĂ©lkedĂ©se a Hold meghĂłdĂtĂĄsĂĄĂ©rt mĂĄr 1957-ben kezdĂ”dött, de az amerikaiakat vĂ©gĂ©rvĂ©nyesen Gagarin Ă»rrepĂŒlĂ©se rĂĄzta fel. Kennedy elnök ezutĂĄn hirdette meg az Apollo-Saturn-programot.
Az EgyesĂŒlt Ăllamokban a Mercury-Atlas program befejezĂ©se utĂĄn a kĂ©tszemĂ©lyes Gemini Ă»rhajĂłkat Titan-II hordozĂłrakĂ©tĂĄval juttattĂĄk a vilĂĄgĂ»rbe. TermĂ©szetesen a Titan is a kiöregedett katonai rakĂ©tĂĄk csalĂĄdjĂĄbĂłl szĂĄrmazott. A felsorolt rakĂ©tĂĄk teljesĂtmĂ©nye csak az alacsony Föld körĂŒli pĂĄlya elĂ©rĂ©sĂ©t tette lehetĂ”vĂ©, a Holdhoz vezetĂ” Ăștra nagysĂĄgrendekkel erĂ”sebb eszközökre volt szĂŒksĂ©g. MeglepĂ”nek tĂ»nhet, de a Holdra szĂĄllĂł ember szĂĄmĂĄra kĂ©szĂŒltek el a törtĂ©nelem elsĂ” olyan hordozĂłrakĂ©tĂĄi, amelyeknek nem volt "hĂĄborĂșs mĂșltjuk", kifejezetten bĂ©kĂ©s cĂ©lokat szolgĂĄltak. Közvetlen katonai felhasznĂĄlĂĄsra tĂșlontĂșl erĂ”sek voltak.
A legegyszerĂ»bb megoldĂĄst keresĂ” szĂĄmĂtĂĄs szerint is mintegy 50 tonnĂĄs szerelvĂ©nyt kell a Hold felĂ© indĂtani, oda leszĂĄllni, onnan visszahozni. Ehhez egy majdnem 3000 tonnĂĄs rakĂ©tĂĄra lenne szĂŒksĂ©g. Ăs vĂ©gĂŒl ez lett a mĂĄsik zseniĂĄlis tervezĂ”, a nĂ©met Wernher von Braun ĂĄltal megalkotott amerikai Saturn-V. Ezt a versenyt tekinthetjĂŒk akĂĄr a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂșs nĂ©met rakĂ©tatechnika tovĂĄbbfejlesztĂ©sĂ©ben, nagyon eltĂ©rĂ” technolĂłgiai Ă©s anyagi feltĂ©telek mellett Koroljov Ă©s von Braun vetĂ©lkedĂ©sĂ©nek is.
Szergej Pavlovics Koroljov fĂ”konstruktĂ”r mĂĄr az 50-es Ă©vek vĂ©gĂ©n felvĂĄzolta egy ĂłriĂĄsi hordozĂłrakĂ©ta ötletĂ©t, amely kĂ©pes embert szĂĄllĂtani a Holdra. Az N-1 rakĂ©ta tervezĂ©se mĂ©g John F. Kennedy törtĂ©nelmi bejelentĂ©se elĂ”tt kezdĂ”dött meg, Ă©s mĂ©gis kĂ©sĂ”bb ismertĂŒk meg, mint az amerikai Apollo-programot. 1963-ban az N-1 rakĂ©tĂĄt 40-50 tonnĂĄs emberszĂĄllĂtĂł Ă»rhajĂł indĂtĂĄsĂĄra, Ă©s a Holdra valĂł leszĂĄllĂĄsra terveztĂ©k, legkĂ©sĂ”bb 1967-ben. A terv kiegĂ©szĂtette a korai 60-as Ă©vek intenzĂv szovjet holdkĂsĂ©rleteit.
Amikor 1961. mĂĄjus 25-Ă©n Kennedy elnök bejelentette, hogy "az Ă©vtized vĂ©gĂ©ig embert kĂŒldĂŒnk a Holdra", Koroljov csillaga is felragyogott, mert Ă©lvezte Nyikita Hruscsov feltĂ©tlen tĂĄmogatĂĄsĂĄt. A szovjet pĂĄrt- Ă©s kormĂĄnyvezetĂ©s minden tĂĄmogatĂĄst megadott, kerĂŒl, amibe kerĂŒl alapon. A SzovjetuniĂł nem lehetett mĂĄsodik, ezĂ©rt Koroljov zöld utat kapott, de a szovjet politikai szĂ©ljĂĄrĂĄs nagyon vĂĄltozĂłnak bizonyult.
1964. augusztus 3-ĂĄn a SzovjetuniĂł minisztertanĂĄcsa Ă©s az SZKP Központi BizottsĂĄga közös ĂĄllĂĄsfoglalĂĄst adott ki a Hold Ă©s a vilĂĄgĂ»r kutatĂĄsĂĄval kapcsolatos munkĂĄkrĂłl. Ebben a dokumentumban az ember Holdra szĂĄllĂĄsĂĄnak megvalĂłsĂtĂĄsa alapvetĂ” fontossĂĄgot Ă©s N-1/L-3 jelzĂ©st kapott. N-1 a hordozĂłrakĂ©ta, az L-3 annak az Ă»rhajĂłrendszernek a jelzĂ©se volt, amellyel az Ă»rhajĂłsok a Holdhoz repĂŒlhettek, leszĂĄllhattak, majd visszatĂ©rhettek a Földre. Az esemĂ©nyeket tovĂĄbb gyorsĂtotta, hogy Hruscsov 1964. oktĂłberi levĂĄltĂĄsa utĂĄn hatalomra kerĂŒlt Leonyid Brezsnyev is elismerte Koroljov abszolĂșt elsĂ”bbsĂ©gĂ©t a Hold-programban. Azonban alig több mint egy esztendĂ” elteltĂ©vel Koroljov egy rutinmĂ»tĂ©tet követĂ”en vĂĄratlanul meghalt, az N-1 fejlesztĂ©se Ășjabb törĂ©st szenvedett. A Koroljov helyĂ©re kerĂŒlĂ” Vaszilij Misin mĂĄr nem Ă©lvezte a korĂĄbbi erĂ”teljes tĂĄmogatĂĄst, Ă©s sokkal kevesebb befolyĂĄssal is rendelkezett.
Koroljov nĂ©lkĂŒl nem megy... 1967. januĂĄr 27-Ă©n szörnyĂ» hĂr rĂĄzta meg a vilĂĄgot. Az Apollo-1 hĂĄrom asztronautĂĄja borzalmas halĂĄlt szenvedett egy rövidzĂĄrlat következtĂ©ben fellĂ©pĂ” kabintĂ»zben.
A tiszta oxigĂ©n-tĂĄplĂĄlĂĄsĂș, magnĂ©zium szerkezetekkel telezsĂșfolt Apollo fĂŒlkĂ©t ĂĄtterveztĂ©k, de az amerikai Holdra szĂĄllĂĄsi program legalĂĄbb egy Ă©ves kĂ©sĂ©sbe kerĂŒlt.
IsmĂ©t felcsillant a nagy lehetĂ”sĂ©g. 1967 februĂĄrjĂĄban a SzovjetuniĂł minisztertanĂĄcsĂĄnak utasĂtĂĄsĂĄra meggyorsĂtottĂĄk az addigi lassĂș, lomha vĂ©grehajtĂĄst Ă©s vĂ©gre-valahĂĄra megindult a felkĂ©szĂŒlĂ©s is. 1967 harmadik negyedĂ©vĂ©re terveztĂ©k az N-1 rakĂ©ta kiprĂłbĂĄlĂĄsĂĄt, Ă©s 1968 harmadik negyedĂ©vĂ©ben az ember leszĂĄllĂĄsĂĄt a Holdra. Ăgy hatĂĄroztĂĄk meg ezeket az idĂ”pontokat, hogy a Holdra elĂ”ször szovjet ember szĂĄlljon le, annak ellenĂ©re, hogy az egĂ©sz program jĂłvĂĄhagyĂĄsa öt Ă©vvel kĂ©sĂ”bb törtĂ©nt meg, mint az amerikaiakĂ©. 1967 mĂĄrciusa Ă©s 1970 oktĂłbere között 22 kĂsĂ©rleti repĂŒlĂ©s zajlott le a szovjet Hold-programban, de ezek közĂŒl csak egyetlen egy volt szĂĄz szĂĄzalĂ©kban sikeres: az 1969. augusztus 8-ĂĄn visszatĂ©rt Zond-7 holdszonda.
1967. ĂĄprilis 24-Ă©n leszĂĄllĂĄs közben a Szojuz-1 Ă»rhajĂł lezuhant, Ă©s Vlagyimir Komarov Ă©letĂ©t vesztette. Csak jĂłval kĂ©sĂ”bb derĂŒlt ki, hogy a Szojuz Ă»rhajĂłt a program teljes befejezĂ©se elĂ”tt visszahĂvtĂĄk a sorozatban fellĂ©pĂ” mĂ»szaki hibĂĄk miatt. A Szojuz-2-vel a repĂŒlĂ©s mĂĄsnapjĂĄra tervezett összekapcsolĂĄst is elhalasztottĂĄk, Ă©s csak 1969 januĂĄrjĂĄban kerĂŒlt sor a program vĂ©grehajtĂĄsĂĄra a Szojuz-4 Ă©s -5 Ă»rhajĂłkkal. Jeliszejev Ă©s Hrunov kĂŒlsĂ” ĂĄtszĂĄllĂĄssal ment ĂĄt az utĂłbbibĂłl az elĂ”bbibe, mint ahogy a holdi Ă»rhajĂłbĂłl szĂĄlltak volna ĂĄt a Földre visszatĂ©rĂ” Ă»rhajĂłba.
1968 nyarĂĄn a NASA-ra egyre erĂ”sĂ”dĂ” nyomĂĄs nehezedett. Sorban Ă©rkeztek az informĂĄciĂłk a CIA-tĂłl, TĂĄjĂ©koztattĂĄk Johnson elnököt egy közeljövĂ”ben esedĂ©kes szovjet holdkerĂŒlĂ” repĂŒlĂ©srĂ”l Ă©s a tervezett Holdra szĂĄllĂĄsrĂłl. ValĂłszĂnĂ»leg innen datĂĄlĂłdik az Apollo-program gyorsĂtĂĄsa, az Apollo-8 ĂștjĂĄnak mĂłdosĂtĂĄsa, hogy az eredeti tervektĂ”l eltĂ©rĂ”en holdkomp nĂ©lkĂŒl, de induljon a Hold körĂŒlrepĂŒlĂ©sĂ©re. ElsĂ” Ăzben indult ember ĂĄltal alkotott Ă»reszköz a Hold felĂ©, hĂĄrom embert szĂĄllĂtĂł Ă»rhajĂłval a csĂșcsĂĄban, 1968 decemberĂ©ben.
Az amerikaiak sietsĂ©gĂ©t az indokolta, hogy a szovjet holdĂ»rhajĂł automatikus vĂĄltozata, a Zond-5 a Hold megkerĂŒlĂ©se utĂĄn sikeresen visszatĂ©rt a Földre 1968 szeptemberĂ©ben.
BĂĄr az orbitĂĄlis kabin nĂ©lkĂŒli Szojuz vĂĄltozat, a nyolcnapos holdutazĂĄs minden bizonnyal jelentĂ”s terhet rĂłtt volna a kĂ©t szovjet kozmonautĂĄra. FedĂ©lzetĂ©n mĂĄr az elsĂ” Ă©lĂ”lĂ©nyek is eljutottak a Hold tĂ©rsĂ©gĂ©be, Ă©s ezzel Ășjabb riadalmat okoztak az amerikaiaknak.
A következĂ” Zond a leszĂĄllĂĄs sorĂĄn elvesztette hermetikussĂĄgĂĄt, majd az ejtĂ”ernyĂ”je elĂ”bb vĂĄlt le a tervezettnĂ©l. Az Ă»rkabin lezuhant, Ă©s darabokra törött. SzerencsĂ©s mĂłdon a filmkazettĂĄk nem sĂ©rĂŒltek meg, Ăgy a szovjet szakemberek "elsĂ” kĂ©zbĂ”l" kaphattak szĂnes felvĂ©teleket a HoldrĂłl.
Következett a december 9.-Ă©re tervezett repĂŒlĂ©s. A felkĂ©szĂŒlt Ă©s tĂŒrelmetlen, a Hold körĂŒlrepĂŒlĂ©sĂ©re kijelölt, hĂĄrom Ă»rhajĂłspĂĄros el is utazott a bajkonuri bĂĄzisra, ahol több mint egy hĂ©tig vĂĄrtak a startengedĂ©lyre. A szerelĂ”csarnokban kĂ©szen ĂĄllt a Proton hordozĂłrakĂ©ta, tetejĂ©n az Ă»rhajĂłsokra vĂĄrĂł Zonddal. A repĂŒlĂ©si engedĂ©ly azonban nem Ă©rkezett meg. Ăgy az amerikaiak Ă»rhajĂłsai, Borman, Lovell Ă©s Anders, az Apollo-8 Ă»rhajĂłn 1968. december vĂ©gĂ©n elsĂ”kĂ©nt közelĂtettĂ©k meg a Holdat.
Elveszett remények: a szovjet holdrakéta
A Hold-versenyt vĂ©gĂŒl is a kĂ©t Ă»rhatalom ĂłriĂĄsrakĂ©tĂĄjĂĄnak kĂŒlönbsĂ©ge döntötte el.
A Saturn-V elsĂ” fokozatĂĄt öt hajtĂłmĂ» alkotta, mĂg az N-1-Ă©t harminc. Ezek összehangolt mĂ»ködĂ©sĂ©t, vezĂ©rlĂ©sĂ©t, az esetlegesen meghibĂĄsodĂł hajtĂłmĂ»vel szimmetrikusan elhelyezkedĂ” hajtĂłmĂ» kikapcsolĂĄsĂĄt automatikus rendszer vĂ©gezte volna. Az amerikai öt hajtĂłmĂ»vel szemben ez megoldhatatlannak bizonyult.
1968. mĂĄjus 7-Ă©n szĂĄllĂtottĂĄk ki a starthelyre az N-l rakĂ©ta elsĂ” repĂŒlĂ”kĂ©pes pĂ©ldĂĄnyĂĄt. ElkezdĂ”dtek a hosszadalmas ellenĂ”rzĂ©sek Ă©s javĂtgatĂĄsok, amelyek 1969 januĂĄrjĂĄig tartottak. De most mĂĄr tĂ©nyleg eljött a tĂ©nyleges repĂŒlĂ©si prĂłbĂĄk ideje. A szovjetek az N-1 rakĂ©tĂĄval 1969. februĂĄrja Ă©s 1972. novembere között nĂ©gy sikertelen kĂsĂ©rletet hajtottak vĂ©gre. A monstrum vagy felrobbant, vagy a kilövĂ©s utĂĄn közvetlenĂŒl visszazuhant a földre. Az 1969. jĂșlius 3.-i robbanĂĄs akkora volt, hogy majdnem elpusztĂtotta a kilövÔållĂĄst. A pusztĂtĂĄs oly nagymĂ©rtĂ©kĂ» volt, hogy az amerikai Nimbus-3 idĂ”jĂĄrĂĄs-figyelĂ” mĂ»hold is Ă©szlelte a robbanĂĄst Ă©s a tĂŒzet. Az N-1 törtĂ©netĂ©nek vĂ©gĂ©re az 1976 mĂĄrciusĂĄban a program vĂ©gleges befejezĂ©se tette a pontot.
A SzovjetuniĂł mĂ©g egy kĂ©tsĂ©gbeesett kĂsĂ©rletet tett. Az Apollo-11 expedĂciĂłjĂĄval egy idĂ”ben indĂtotta az automatikus Luna-15-öt, hogy az amerikai Ă»rhajĂłsokat megelĂ”zve talajmintĂĄt hozzon a HoldrĂłl. A Luna-15 azonban leszĂĄllĂĄs helyett becsapĂłdott a Holdba.
A Szovjetunió a holdversenyt végérvényesen elvesztette.
ForrĂĄsok:
MezĂ” Ferenc: VĂ©gszĂł a kezdetekrĂ”l: Ami a holdra szĂĄllĂĄst megelĂ”zte: a szputnyik-sokk, ĂJ GALAXIS 4. szĂĄm - (KĂłdex KiadĂł, PĂ©cs, 2004, 201-204. o.)
Horvai Ferenc: A szovjet holdprogram. 1.-2., Meteor 2000. 3.-4. sz.
KĂ©pek: Google LIFE photo archive
Hozzïżœszïżœlïżœsok Kedves Olvasïżœ! Jelentkezzen be ïżœs akkor hozzïżœszïżœlhat a tïżœmïżœhoz!