1. lap. �sszesen 5.
Ma 90 Ă©ve, hogy megbukott a demokratikus „nĂ©puralmi" berendezkedĂ©s, de korántsem a kommunisták forradalma következtĂ©ben, hanem hazai segĂtsĂ©ggel, az Antant által. A forradalmi turbulencia, Ă©s a Tanácsköztársaság csak ennek lett a következmĂ©nye, pontosan kiszámĂtott mĂłdon. A nemzet pedig soha nem látott egysĂ©gben vĂvta honvĂ©dõ háborĂşját.
Az 1989-es rendszerváltozás politikai elõkĂ©pĂ©t 1918 oktĂłberĂ©ben lezajlott változásokban, Ă©s az ott lĂ©trejött demokratikus államformában kell keresnĂĽnk. Akkor is, ha ennek az államformának megvoltak a maga ellensĂ©gei, egyrĂ©szt a monarchiában felnõtt, Ă©s az Ăşj rendben helyĂ©t vesztõ arisztokrácia, másrĂ©szt a radikalizálĂłdĂł szociáldemokrácia köreiben. Megbuktatták a „nĂ©puralmi" berendezkedĂ©s kĂ©pviselõit, de korántsem a kommunisták, hanem magyar segĂtsĂ©ggel is, az Antant. A forradalmi turbulencia, Ă©s a tanácsköztársaság csak ennek lett a következmĂ©nye, ámbár pontosan kiszámĂtott mĂłdon. A csapda jĂłl kiĂ©pĂtettnek, Ă©s sajnos törtĂ©nelmileg elkerĂĽlhetetlennek bizonyult.
Az arisztokrácia árulása
Ha Károlyi Mihályra, mint a kor autentikus tanújára támaszkodunk, megérthetjük, mi hogyan történhetett. Kétségtelenül, a Vix-jegyzék, -amelyet a nevezett francia alezredes és katonai misszióvezetõ 1919. március 20-án adott át a Károlyi kormány képviselõjének,- volt az a bomba, amely romba döntötte a fiatal magyar demokrácia, még alig épült épületét.
E tĂ©mán kĂvĂĽl vetjĂĽk fel, talán egyszer a franciák már megkövethetnĂ©nek bennĂĽnket, azĂ©rt a „sok jóért", amit az I. VilágháborĂşt követõ bĂ©kĂ©vel, a mĂ©g ĂşjszĂĽlött korban sem lĂ©võ, törtĂ©nelmi utáni Magyarországnak okoztak. Az EurĂłpai UniĂł egyik prominense Sárközy Ă©ppen alkalmas lenne e szerepre, persze anĂ©lkĂĽl, hogy bárminemĂ» revizionista koncepciĂłt támogatna e fellĂ©pĂ©sĂ©vel. Inkább csak a valaha eltiport demokrácia kedvĂ©Ă©rt.
A Vix francia alezredesrõl elnevezett memorandumot 1919. március 20.-án adták át, Ă©s teljesĂtĂ©sĂ©hez 3 napos ultimátumot kapott a magyar polgári demokratikus kormány. A rendelet leĂrta, hogy Magyarországnak mely rĂ©szeit kell átadnia a Szerb-Horvát-SzlovĂ©n Királyságnak, Csehszlovákiának, illetve Romániának. Továbbá, hogy a magyar alakulatokat vissza kellett vonni a Tisza vonaláig, a kiĂĽrĂtett terĂĽlet egy rĂ©szĂ©t a román királyi csapatok szállták volna meg, Ă©s 40-50 km szĂ©les övezet maradt volna semleges.
E jegyzĂ©ket megelõzte a mĂ©rsĂ©kelt földreform, amelyrõl a döntĂ©st a Károlyi kormány, sok vita után, 1919 februárjában hozta meg. Mit Ăr errõl Károlyi Mihály
a „Hit illĂşziĂłk nĂ©lkĂĽl" cĂmĂ» memoárjában?
„Ez a reform, hasonlĂł lett volna ahhoz, amilyet a szomszĂ©dos országokban hajtottak vĂ©gre. Az egykori magyar földbirtokosok, akik elkeseredett dĂĽhvel szegĂĽltek szembe ezzel a reformmal, Ă©s Ă©vtizedeken át gyĂ»löltek engem is miatta, ma már jĂłl tudják - többen nekem is elismertĂ©k -, számukra is ĂĽdvös lett volna, ha annak idejĂ©n idõben vĂ©grehajtjuk."
MiĂ©rt emeltĂĽk ki ezt az idĂ©zetet Ă©ppen a Vix-jegyzĂ©k kapcsán? Arra maga Károlyi adja meg a választ: „A kabinetben maradt polgári miniszterek, akik a nacionalista elemet kĂ©pviseltĂ©k a kormányzatban, nem vállalhatták a felelõssĂ©get ilyen Ăłriási terĂĽlet átengedĂ©sĂ©Ă©rt a bĂ©keszerzõdĂ©s megkötĂ©se elõtt. EllensĂ©geink arrĂłl suttogtak, hogy a mi radikalizmusunk az oka az antant kĂmĂ©letlen bánásmĂłdjának. (És szerintĂĽnk itt a lĂ©nyeg.) Az a baráti viszony, amely grĂłf Bethlen Istvánt Ă©s õrgrĂłf Pallavicini Györgyöt a francia missziĂł vezetõjĂ©hez fĂ»zte, továbbá a franciáknál tett sĂ»rĂ» látogatásaik azt a gyanĂşt keltettĂ©k bennĂĽnk, talán az õ befolyásuk Ă©rvĂ©nyesĂĽlt az ultimátum megfogalmazásánál. Egy biztos: az ultimátum tartalmárĂłl elõbb szereztek tudomást, mint mi magunk. (...) Másnap dĂ©lelõtt Bethlen István azt az ĂĽzenetet kĂĽldte, arra kĂ©r, fogadjam el az ultimátumot, mert semmi más lehetõsĂ©g nem maradt. (...) MegkĂ©rdeztem tehát Bethlentõl, hajlandĂł lenne-e, mint a nacionalista elemek vezĂ©re, ezzel a feladattal egy koalĂciĂłs kormány Ă©lĂ©re állni. Válasza elutasĂtĂł volt."
A Vix-jegyzék hatására lemondott tehát a Károlyi Mihály vezette demokratikus kormány, és nem maradt más, nyitott út, a radikalizálódó szociáldemokraták átjátszották a kommunistáknak a kormányzati lehetõséget. A hatalom Kun Béla ölébe hullott. 1919. március 21-én Garbai Sándor, a szociáldemokraták és Kun Béla a kommunisták képviseletében együtt proklamálta a Magyar Tanácsköztársaság megalakulását.
Nem igaz Ăgy az a törtĂ©nelmi nĂ©zet, miszerint a forradalmi tömegek kĂ©nyszerĂtettĂ©k ki a kormány bukását, hanem Ă©ppen fordĂtva, a Vix-jegyzĂ©k játszott komoly szerepet a tömeghangulat radikalizálásában.
A keresztĂ©ny-konzervatĂv irányĂş politikai berendezkedĂ©s, - amelyet az antant missziĂłban Ă©rdekelt franciák jobban el tudtak fogadni, mint a szociáldemokrata Ă©s polgári radikális koalĂciĂłs magyarországi kormányzást - csakis a kommunista forradalommal valĂł nyĂlt leszámolás kĂ©pĂ©ben válhatott lehetõvĂ©. A keresztĂ©ny-konzervatĂv arisztokrácia árulása, a megszállĂł idegen hatalommal valĂł összejátszása kellett ahhoz, hogy ne közvetlenĂĽl a magyar demokráciával kelljen a hatalom megszerzĂ©sĂ©Ă©rt nyĂlt polgárháborĂşt vĂvni. Ami szalonkĂ©ptelen lett volna az angol Ă©s amerikai Ă©rtĂ©krend szerint.Â
|< Kezdďż˝
< El�z�
1
2
3
4
5
K�vetkez� >
Utolsďż˝ >|
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!
Pógár 2009 June 28, Sunday, 18:08:27
Hát azért ezt a bolseviznust más szempontokból is érdemes megnézni! A nagyon gyermeteg magyar komancsok mért nem olvassák ezt? Miért nem kell Stromfeld sem a szociknak, sem a szocdemeknek?