|
A rosszul tervezett városokban demográfiai robbanás zajlik, írtják az õserdõt, hogy a fát exportálják, az erdõk helyén gabonát termeljenek, megint csak a külföldi piacok kedvéért, a helyi környezetet példátlan mértékben szennyezik, mindez súlyos teher a Föld legnagyobb erdõvidéke számára, áll a szerdán este kiadott dokmentumban.
A tendenciák elszomorítóak: 2005-ig az Amazonas-medence erdeinek 17 százaléka tûnt el. Ez 875 ezer négyzetkilométer, vagyis csaknem 10 Magyarországnyi terület.
Azóta ugyan valamennyire lassult az erdõirtás, de például csak Brazíliában 2007-ben további 11,2 ezer négyzetkilométer erdõ tûnt el.
Ha egy területen a növénytakaró 30 százaléka eltûnik, akkor ennek következtében csökken a csapadék, mert kevesebb a növények párolgása, és ez önmagába visszatérõ kört eredményez. Ha kevesebb az esõ, akkor nagyobb a szárazság, több az erdõtûz, és még kevesebb a növények által elpárologtatott nedvesség, amelybõl csapadék lenne.
A belsõ népességvándorlás, a városi övezetek terv nélküli fejlõdése is súlyos veszély. Az Amazonas folyó medencéjében mintegy 35 millió ember él, csaknem 65 százalékuk városokban. A városok közül háromnak már 1 millió fölött van a népessége - sorolja a problémákat az ENSZ-jelentés.
Az elmúlt években tízszer több lett az autóút, ezek felszabdalják az ökológiai szisztémákat, és riasztó mértékben csökkentik a biológiai sokféleséget.
A körültekintõ tervezés hiánya miatt nagy a vízszennyezés. Iparvállalatok, bányák, olajkutak, települések szennyvize és sok mezõgazdasági vegyszer kerül az Amazonasba, amely a Föld legnagyobb folyója.
Mindezeket a nehézségeket fokozza a klímaváltozás, így az Amazonas vidékének ökológiai rendszere még sebezhetõbbé vált, szögezi le az ENSZT-jelentés.
Az ENSZ-dokumentum felszólítja a régió 8 államát, hogy közösen dogozzanak ki jövõképet, és hozzák összhangba környezetvédelmi politikájukat.
|
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!