Történelmi évfordulók
Párizs bukása 3.
70 esztendõvel ezelõtt, Franciaország kapitulációjával véget ért a náci Wehrmacht nyugati hadjárata. Hitler alig több, mint hat hét alatt legnagyobb világháborús gyõzelmét aratta. Legyõzte és porig alázta Franciaországot.
Párizs bukása 2.
Trianon
Párizs bukása 1.
A végsõcél: Berlin II.
A végsõ cél: Berlin I
Könyv
Hírlevél
Hírlevél
Programajánló
M�jus 2024
H K S C P S V
29301 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
Ebben a h�napban
Színikínálat
Gyüjtemény
WebKozmo
Veresné Novák Katalin: Kellenek a nõk a közéletbe
Vajda Júlia: a férfiak szeretik irányítani a nõket
Relax
Futballmeccsen
A hõskor hõsei 2
Történelmi évfordulók Történelmi évfordulók
A Felvidék visszatér
Básthy Gábor   2008 November 11, Tuesday  
avbot youtube rpJ0hMjrP-c
Hetven esztendõvel ezelõtt, 1938. november 11.-én, a Kassán rendezett záróünnepséggel fejezõdött be az elsõ bécsi döntés által Magyarországhoz visszacsatolt felvidéki területek birtokbavétele.
  Hozzászólások 1 Nyomtat E-mail PDF

Münchentõl Bécsig

Magyarország nem törõdött bele a trianoni diktátum rendelkezéseibe, ezért a két világháború között folytatott magyar külpolitika legfõbb célkitûzése az elszakított, magyarok által lakott területek visszaszerzése volt. Erre az elsõ komolyabb lehetõséget az Adolf Hitler vezette náci Németország hatalmi törekvései teremtették meg.

1938 folyamán a végsõkig kiélezõdött a Csehszlovák Köztársaság és a náci Németország közötti feszültség. Hitler Csehszlovákia határmenti területein élõ több mint 3 millió szudétanémet elégedetlenségét igyekezett felhasználni birodalomépítõ céljai érdekében, s a Szudéta-vidék Németországhoz való csatolását követelte. A háborúval fenyegetõ válságot végül az 1938. szeptember 29-én megtartott müncheni konferencia rendezte, amelyen a négy nagyhatalmat képviselõ Hitler, Mussolini, Chamberlain és Daladier a német többségû csehszlovákiai területek Németországhoz történõ csatolását határozták el.

A müncheni konferencia a szlovákiai magyar kisebbség ügyével nem foglalkozott, noha Magyarország az erre vonatkozó javaslatait megpróbálta a konferencia elé vinni. A magyar elképzelés szerint Magyarországhoz kellett volna csatolni az 1910-es népszámlálás szerinti magyar többségû csehszlovákiai területeket, Szlovákia és Kárpátalja fennmaradt részén pedig népszámlálás megtartását javasolták. A müncheni egyezményhez csatolt pótjegyzõkönyvbe mindössze annyi került be, hogy a csehszlovák - magyar határvitát kétoldalú tárgyalásokon kell rendezni, s ha ez három hónapon belül nem sikerülne, akkor a négy nagyhatalom újabb konferenciát tart.

A magyar kormány jegyzékben szólította fel a csehszlovák kormányt a tárgyalások megkezdésére. A csehszlovák fél a német és lengyel kérdés rendezése, ill. Szlovákia autonómiájának kihirdetése miatt haladékot kért, ezért a kétoldalú tárgyalások 1938. október 9.-én kezdõdtek meg Komáromban. A tárgyalásokon a magyar küldöttséget Kánya Kálmán külügyminiszter, a csehszlovák tárgyalóküldöttséget pedig az autonóm szlovák kormány frissen kinevezett elnöke, Jozef Tiso vezette. A szlovákiai magyar kisebbség vezetõi minden igyekezetük ellenére sem tudták elérni, hogy részt vehessenek a tárgyalásokon.

A tárgyalások kezdetekor a szlovák kĂĽldöttsĂ©g bejelentette, hogy elfogadja a magyar fĂ©l oktĂłber 3.-án elõterjesztett feltĂ©teleit: szabadon bocsátja a magyar nemzetisĂ©gĂ» politikai foglyokat, lĂ©pĂ©seket tesz a csehszlovák hadseregben szolgálĂł magyar katonák leszerelĂ©sre, s jĂłindulata jelĂ©ĂĽl hajlandĂł kĂ©t telepĂĽlĂ©st (Ipolyság Ă©s SátoraljaĂşjhely-vasĂştállomást) azonnal átadni. A negyedik feltĂ©teltõl, vagyis a közös rendfenntartĂł erõk lĂ©trehozásátĂłl azonban elzárkĂłztak. A magyar kĂĽldöttsĂ©g - melynek fõ szakĂ©rtõje a nemzetközi hĂ­rĂ» földrajztudĂłs, grĂłf Teleki Pál  vallás- Ă©s közoktatásĂĽgyi miniszter volt - a mĂĽncheni egyezmĂ©ny szellemĂ©ben a többsĂ©gĂ©ben magyarlakta terĂĽletek visszaadását kĂ©rte, vagyis minden olyan telepĂĽlĂ©st, ahol az 1910-es nĂ©pszámlálás alapján a magyar lakosság aránya meghaladta az 50%-ot. Ezen a 14153 km² terĂĽleten 1 milliĂł 90 ezer lakos Ă©lt. A szlovák delegáciĂł ezzel szemben elsõ javaslatában a magyar kisebbsĂ©g által lakott terĂĽletek autonĂłmiáját, majd kĂ©sõbb a CsallĂłköz visszaadását Ă©s harmadik javaslatában pedig egy mintegy 5400 km² terĂĽlet visszaadását ajánlotta fel, mely terĂĽleten 349 ezer lakos Ă©lt, miközben az etnikai határok közelĂ©ben fekvõ valamennyi jelentõs város (Pozsony, Nyitra, LĂ©va, Losonc, Rimaszombat, Kassa stb.) Szlovákiában maradt volna. Mivel a magyar fĂ©l ragaszkodott az etnikai elvek betartásához, a szlovák fĂ©l pedig nem akarta vállalni a döntĂ©s felelõssĂ©gĂ©nek a sĂşlyát, s inkább nemzetközi döntõbĂ­ráskodásra szerette volna bĂ­zni a vitát, a tárgyalások holtpontra jutottak Ă©s oktĂłber 13-án eredmĂ©nytelenĂĽl fejezõdtek be. A kĂ©t ország közötti diplomáciai vita tovább folytatĂłdott, s a helyzetet vĂ©gĂĽl az elsõ bĂ©csi döntĂ©s oldotta meg.



Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!

CsL 2008 November 11, Tuesday, 18:56:33

hála Istennek a törtĂ©nelmi folyamatban minden Ă©rthetõvĂ© válik, de szeretik kiragadni onnan az önigazolásul szolgálĂł dolgokat sokan Szégyenli

Hozzďż˝szďż˝lďż˝sok szďż˝ma: 1 


Webradio.hu - Szegedi, orsz�gos �s sport h�rek a nap 24 �r�j�ban!:Hírek arrow Gyûjtemény



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player