1. lap. �sszesen 3.
A sapkarózsák õszirózsára cserélésével kezdõdött Magyarország második polgári demokratikus forradalma 1918. október 30-án. Másnap, október 31-én József fõherceg a király megbízásából Károlyi Mihályt miniszterelnökké nevezte ki, hivatalosan is elismerve az õszirózsás forradalom gyõzelmét Magyarországon.
A vereség és a Monarchia agóniájaAz elsõ világháború negyedik évére a Központi Hatalmak (Németország, Osztrák-Magyar Monarchia, Törökország és Bulgária) emberi és anyagi erõforrásai lényegében kimerültek. Az antant oldalán ugyanakkor 1917. április 6.-án belépett hadviselõ félként az Egyesült Államok. Ettõl kezdve már nyíltan kezdett özönleni Európába az amerikai hadianyag és élelmiszer. Aztán június 26.-án megérkeztek az elsõ amerikai katonák is Franciaországba, majd még közel kétmillió. Az antant-szövetséges Oroszországban a 1917. novemberi bolsevik forradalom, majd a kivérzett Szovjet-Oroszország kiválása a háborúból is inkább az antantot segítette, mint a Központi Hatalmakat. Az antant erõfölénybe került.
1918. július 18.-án a nyugati front szinte teljes szélességében megindult az antant offenzívája, mely végül elvezett az I. világháború befejezéséhez. Augusztus 8.-án Amiens-nél repülõgépek és tankok tömeges bevetésével áttörték a német frontot. A németek döntõ vereséget szenvedtek.
A Monarchiához közelebbi balkáni fronton is gyorsan bekövetkezett a katasztrófa: szeptember 14.-én kezdõdött francia-szerb offenzíva másnap áttöri a bolgár hadsereg arcvonalát és felszabadítja Szerbiát. 1918. szeptember 29.-én Bulgária kapitulál.
Az antant olasz fronton is támadásba lendült. Október 24-én megindult az olasz csapatok támadása Tirol és Piave térségében, amely a Vittorio Veneto-i csata néven vonult be a hadtörténelembe. Október 26. éjszakáján az olasz fõerõk hídfõket létesítettek a Piave folyón. Október 29-én a hídfõktõl Vittorio Veneto település körzetében hatalmas túlerõvel támadást indítottak a Monarchia - jelentõs részben magyar katonák által védett - védõállásai ellen, több helyen áttörve azokat. A Monarchia csapatai megsemmisítõ vereséget szenvedtek és rendezetlenül vonultak vissza.
nullMég ezen a napon a Monarchia fegyverszünetet kért az olasz hadvezetéstõl. A fegyverszüneti küldöttség október 31-én érkezett Padovába, az olasz fõparancsnokság székhelyére. Párizsban a Legfelsõbb Haditanács ülésén meghatározták a Monarchiának szánt fegyverszüneti feltételeket. November 3-án a Monarchia küldöttsége Padovában aláírta a fegyverszüneti okmányt. Ezzel a Monarchia befejezte részvételét az I. világháborúban.
A balkáni és az olasz front összeomlásával az antant csapatok számára nyitva az út Magyarország felé.
A háborús vereséggel párhuzamosan az Osztrák-Magyar Monarchia elnyomott nemzetiségei - hathatós antant támogatással - sorra ébredtek nemzeti öntudatukra.
Október 6.-án Zágrábban megalakult a Szlovén-Horvát-Szerb Nemzeti Tanács, amely október 19-én bejelenti a hatalomátvételt.
Október 17.-én gróf Tisza István, Magyarországot a háborúba - azt ellenzõként, de a Monarchiához hûségesként - vezetõ, de a debreceni huszárezred parancsnokaként a frontot is megjárt volt miniszterelnöke a parlamentben elismerte, hogy a háborút elvesztettük. Ugyanaznap Magyarország kikiáltja függetlenségét, létrejön a perszonálunió.
Október 28.-án Csehország kikiáltja függetlenségét a Monarchiától. Másnap Horvátország is elszakad a Monarchiától.
Október 30.-án Az ideiglenes német-osztrák nemzetgyûlés második ülése jegyzéket fogalmaz, melyben bejelenti Német-Ausztria megalakulását. Még aznap Turócszentmártonban megalakul a Szlovák Nemzeti Tanács, mely elfogadja a Csehszlovák Köztársasághoz való csatlakozás melletti a deklarációt.
A Monarchia alkotóelemeire hullott és anarchiába süllyedt.
|< Kezd�
< El�z�
1
2
3
K�vetkez� >
Utols� >| 
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!