1. lap. �sszesen 4.
1938. szeptember 30.-án kora délután London hestoni repülõterén landolt Arthur Neville Chamberlain, Nagy-Britannia miniszterelnöke különgépe. Feltárul a repülõgép ajtaja és a miniszterelnök egy papírlapot lobogtatva így szólt az õt fogadó újságírókhoz: „Egy emberöltõre biztosítottam a békét Európában. Németország és Nagy-Britannia között soha többé nem lesz háború". A papírlapon az elõzõ napon aláírt müncheni paktum szövege volt olvasható. Akkor kevesen sejtették, hogy az „emberöltõ" alig 11 hónapig tart.
A versailles-i béke
Az I. világháborút lezáró, a párizsi békerendszer keretében Németországgal kötött versailles-i béke példátlanul megalázó feltételeket kényszerített a vesztes félre. Jelentõs, többségében németek lakta területeket csatoltak Franciaországhoz, Belgiumhoz, Dániához és Lengyelországhoz. A békeszerzõdésben Németországot háborús agresszornak nyilvánították, ezért jóvátétel megfizetésére kötelezték. Ezt 1921-ben 33 millió dollárban állapították meg. A német hadsereg létszámát 100 000 fõre korlátozták, megtiltották a nehézfegyverek, páncélautók, harckocsik, tengeralattjárók, repülõgépek és mérges gázok hadrendben tartását és gyártását. A Rajnától keletre esõ 50 km széles sávot demilitarizált övezetté nyilvánították.
Az I. világháború után, 1925. november 5.-16. között a svájci Locarnoban tartott nemzetközi konferencia után 1925. december 1-én Londonban aláírt egyezmény Németország nyugati határainak garantálásáról és a nemzetközi döntõbíráskodásról. A konferencián Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, Belgium, Csehszlovákia és Lengyelország vettek részt. Ez a szerzõdés megerõsítette a Versailles-i békeszerzõdés által jóváhagyott francia - német, illetve német - belga határt. Ezeknek a határoknak a sérthetetlenségéért Nagy-Britannia és Olaszország vállalt garanciát. A Rajna-vidéket ugyanakkor demilitarizálták.
Kattintson: Út Münchenbe
|< Kezd�
< El�z�
1
2
3
4
K�vetkez� >
Utols� >| 
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!