2. lap. �sszesen 4.
Út MünchenbeEz és a nagy gazdasági világválság valamint az elsõ (weimari) Német Köztársaság politikai elitjének tehetetlensége döntõen járultak hozzá ahhoz, hogy az Adolf Hitler vezette náci párt 1933-ban hatalomra jutott. Külpolitikájának céljává a németek lakta területek egyesítése („Ein Volk, ein Reich, ein Führer", azaz „Egy nép, egy birodalom, egy vezér" jelszóval), illetve a keleti irányú terjeszkedés lett, a nyugati parlamentáris demokráciák megvetésével, antibolsevizmussal és durva antiszemitizmussal körítve. Létrejött a Harmadik Birodalom.
Hitler 1935-ben felmondta a békeszerzõdés által elõírt katonai korlátozásokat, és gyors fegyverkezésbe kezdett. 1936. március 17-én Németország csapatai a locarnói egyezményt felrúgva bevonultak az addig demilitarizált Rajna-vidékre. Anglia és Franciaország válasza néhány erõtlen diplomáciai jegyzékben merült ki, pedig a német csapatok a rajnai bevonulást megelõzõen szigorú parancsot kaptak a visszavonulásra egy francia közbelépés esetére. Németország még nem volt felkészülve a háborúra.
Hitler vérszemet kapott. 1938. március 11-én Bécsben az osztrák nácik második, immár sikeres puccsukkal megbuktatták az osztrák kormányt. Másnap a német Wehrmacht harc nélkül bevonult Ausztriába. Ezzel megvalósult az Anschluss, Hitler szülõhazája, Ausztria Harmadik Birodalomhoz csatolása. Ausztria független államként megszûnt létezni.
A nemzetközi válasz ismét mérsékelt volt: Nagy-Britannia és Franciaország nem szerzett érvényt a versailles-i békeszerzõdésnek, ami megtiltotta Németország és Ausztria egyesülését.
Hitler ezek után a párizsi békerendszer által az Osztrák-Magyar Monarchia romjain létrehozott Csehszlovák Köztársaság németek lakta területei, a Szudéta-vidék megszerzését tûzte ki legközelebbi céljául. Már áprilisban parancsot adott az ország katonai megszállása tervének, „Fall Grün"-nek a kidolgozására. Csehszlovákia számított a francia kormány segítségére, hiszen szövetségi szerzõdés kötötte Franciaországhoz, s közvetve a Szovjetunióhoz, azonban az Éduard Daladier vezette Franciaország sem politikailag, sem katonailag nem volt felkészülve a háborúra. Sztálin jelezte, hogy a Szovjetunió hajlandó együttmûködni Franciaországgal és Nagy-Britanniával, de egyedül is kész segítséget nyújtani Csehszlovákiának. Erre az ajánlatra azonban választ sem kapott. Jobban féltek tõle, mint Hitlertõl.
A Führer közben egyre hisztérikusabb hangú beszédeiben a Csehszlovákiában élõ 3 milliós német kisebbség jogfosztottságról szónokolt és követelte Németországgal való egyesülésüket. Anglia és Franciaország ugyanakkor azon igyekezett, hogy bármi áron elkerülje a katonai konfrontációt Németországgal és inkább keleti irányba terelje a nácik terjeszkedését.
Kattintson: A paktum
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!