|
Ez nemcsak bosszúságot okoz, de az e-mailek küldõi vírust küldhetnek a felhasználó gépére vagy kicsalhatják a személyes adatait, bank-és hitelkártya számait. Szinte hihetetlen, de még a közelmúltban is volt magyar károsultja annak a hírhedt nigériai csaló lánclevélnek, amely évek óta kering a világhálón.
Naponta átlagban 70 kéretlen levél érkezik egy átlagos internetezõ e-mail fiókjába, ami komoly veszélyeket rejt magában - ez derült ki a McAfee informatikai biztonságtechnológiai cég nemzetközi kutatásából. A világ különbözõ részein 50 önkéntest kértek arra, hogy 30 napon át internetezzenek mindenfajra védelem nélkül. A résztvevõk olyan honlapokra is felmehettek, amelyeket a legtöbb internethasználó messzire elkerül, mert túl veszélyesek. A kutatás során azt mérték fel, hogy mely országokban kapják a legtöbb spam-et a felhasználók ilyen körülmények között. A felmérés szerint az Amerikai Egyesült Államokban, Brazíliában és Olaszországban a legrosszabb a helyzet, de az elsõ tízbe került például Hollandia, az Egyesült Királyság, Spanyolország, Németország és Franciaország is.
A kutatás nem koncentrált kimondottan Magyarországra, de a McAfee hazai képviseletvezetõje, Tóth Árpád a Független Hírügynökségnek elmondta: az arányok nálunk semmivel sem térnek el a többi ország eredményeitõl. A magyar internetezõk is átlagban 70 spam-et kapnak naponta. Ezek többsége pénzügyi jellegû kéretlen üzenet, amelyekkel az emberek hiszékenységét és rászorultságát használják ki. A többi között kedvezõ és gyors hitel- vagy hitelkártya bírálattal kecsegtetik õket, így a felhasználók megadják a nevüket, címüket, bankkártya számukat és biztonsági kódjaikat is, vagyis kiszolgáltatják a pénzüket. Ugyancsak gyakoriak a kereskedelmi jellegû e-mailek, amelyekben általában olyan termékeket, például gyógyszereket árulnak, amelyek reklámozása tiltott- tette hozzá.
A szakember elképesztõnek tartja, hogy még mindig van, aki bedõl annak a nigériai lánclevélnek, amely évek óta kering a világhálón. Az e-mail küldõje részesedést ajánl egy hatalmas örökségbõl. A levél szerint elõkerült egy rég elveszett rokon végrendelete, de valamennyi összeget be kell ahhoz fizetnie, hogy hozzáférkõzhessen a vagyonhoz. A kezdõ összeghez keres "adakozókat" a neten, akiket azzal hiteget, hogy a kölcsönadott pénzük helyett milliókat kapnak majd vissza a hagyatékból. A végén viszont senki sem kap egy fillért sem a befizetett összegért cserébe, a csalóknak pedig bottal ütheti a nyomát a károsult. Tóth Árpád a Független Hírügynökség kérdésére megerõsítette, hogy valóban voltak már magyar áldozatai a nigériai csalásnak. Sõt a képviseletvezetõ úgy tudja, hogy még a közelmúltban is volt olyan károsult, aki bedõlt ennek a spam-nek, pedig ennek az átverésnek már több éves múltja van.
Tóth Árpád szerint ennek az az oka, hogy egyre többen interneteznek idehaza is. A világhálót újdonságként veszik birtokba az új generációk és társadalmi rétegek, idõsebbek és egészen fiatalok, valamint kevésbé iskolázottak is rendszeresen szörfölnek a neten anélkül, hogy tisztában lennének a veszélyekkel. A szakember szerint éppen ezért nagy szükség van a felvilágosításra és az oktatásra. Ez volt a célja a nemzetközi kutatásnak is, amivel a biztonságra akarták felhívni a figyelmet: meg akarták értetni az emberekkel, hogy már rendelkezésre állnak azok a technológiák, amelyekkel megvédhetik a gépüket és magukat is a támadásoktól.
|
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!