Prohorovka

A szovjetek a csata eldĂśntĂŠse ĂŠrdekĂŠben elĂľrevontĂĄk a TartalĂŠk Front 5. gĂĄrda harckocsi hadseregĂŠt Rotmisztrov altĂĄbornagy parancsnoksĂĄga alatt Prohorovka tĂŠrsĂŠgĂŠbe, ahol az jĂşlius 12-ĂŠn menetbĂľl megĂźtkĂśzĂśtt Hausser (akinek ĂŠletrajzĂĄt csak angolul talĂĄltuk meg) elĂľretĂśrĂľ II. SS pĂĄncĂŠlos hadtestĂŠvel. A vilĂĄgtĂśrtĂŠnelemnek ebben -az 1973-as JĂłm Kippuri hĂĄborĂşig- legnagyobb pĂĄncĂŠlos csatĂĄjĂĄban tĂśbb mint 1500 harckocsi lĂľtte egymĂĄst kĂśzvetlen kĂśzelrĂľl, nyolc ĂłrĂĄn ĂĄt. Mire a nap lement, mintegy 700 harckocsi ĂŠgett a csatamezĂľn.

A nĂŠmet tĂĄmadĂĄs kritikus ponthoz ĂŠrkezett, minden attĂłl fĂźggĂśtt, hogy melyik fĂŠl tud hamarabb erĂľsĂ­tĂŠst kĂźldeni a helyszĂ­nre. A Wermacht III. pĂĄncĂŠlos hadteste mindent megtett, hogy elĂŠrje ProhorovkĂĄt, de a szovjetek minden erĂľt bevetettek feltartĂłztatĂĄsĂĄra. JĂşlius 12-re a hadtest ĂĄttĂśrte a szovjet vĂŠdelmi vonalakat, de akkor mĂĄr kĂŠsĂľ volt.

JĂşlius 13-ĂĄn a nĂŠmetek - kimondatlanul beismerve a veresĂŠget - leĂĄllĂ­tottĂĄk az offenzĂ­vĂĄt, miutĂĄn pĂĄncĂŠlosaik kĂśzel nyolcvan szĂĄzalĂŠkĂĄt elveszĂ­tettĂŠk. HasonlĂł mĂŠrtĂŠkĂť volt a szovjet vesztesĂŠg is, ezt azonban ellensĂşlyozta, hogy - az Uralban ekkor mĂĄr teljes kapacitĂĄssal mĂťkĂśdĂľ Ăźzemeknek kĂśszĂśnhetĂľen - a szovjet harckocsigyĂĄrtĂĄs jelentĂľsen meghaladta a nĂŠmetekĂŠt, a tĂźzĂŠrsĂŠgi eszkĂśzĂśk gyĂĄrtĂĄsa pedig a tĂśbbszĂśrĂśsĂŠre emelkedett. A VĂśrĂśs Hadsereg a Kurszki ĂśsszecsapĂĄs utĂĄn Ăşjabb csapatokat tudott tĂĄmadĂĄsra felsorakoztatni, mikĂśzben a nĂŠmetek gyakorlatilag teljes hadĂĄszati tartalĂŠkukat elveszĂ­tettĂŠk.

A hadmĂťvelet leĂĄllĂ­tĂĄsĂĄban nyilvĂĄn az is szerepet jĂĄtszott, hogy a vilĂĄghĂĄborĂş mĂĄs frontjain is fordult a kocka. JavĂĄban folyt a kurszki csata, amikor az amerikai ĂŠs brit csapatok jĂşlius 9-ĂŠn partra szĂĄlltak SzicĂ­liĂĄban, ezzel a szĂśvetsĂŠgesek elĂľszĂśr lĂŠptek a tengelyhatalmak egyikĂŠnek terĂźletĂŠre. JĂşlius 25-ĂŠn megbukik Mussolini ĂŠs vele az olasz fasizmus.

A "Citadella" volt NĂŠmetorszĂĄg utolsĂł nagyszabĂĄsĂş tĂĄmadĂł hadmĂťvelete a keleti fronton, amelyĂŠrt magas ĂĄrat fizetett. A DĂŠl Hadseregcsoport tĂśbb mint 20 000, a KĂśzĂŠp-Hadseregcsoport 10 000 emberĂŠt vesztette el mindĂśssze kĂŠt nap alatt. A VĂśrĂśs Hadsereg tĂśbb mint 2100 harckocsit vesztett, 33 000 katonĂĄja pedig fogsĂĄgba esett. A szovjet halottak szĂĄma nem ismert, de bizonyĂĄra nagyon magas lehetett. A kurszki csata utĂĄn a nĂŠmetek mĂĄr nem tudtĂĄk pĂłtolni vesztesĂŠgeiket, s a szovjetek egyre nagyobb erĂľfĂślĂŠnyre tettek szert.

Kurszk utĂĄn

A kurszki gyĂľzelem utĂĄn a rendelkezĂŠsre ĂĄllĂł hadmĂťveleti tartalĂŠkok bevetĂŠsĂŠvel a szovjetek mind a kiszĂśgellĂŠstĂľl dĂŠlre, mind attĂłl ĂŠszakra ĂĄltalĂĄnos offenzĂ­vĂĄba mentek ĂĄt. Model ĂŠs Hoth csapatai kemĂŠnyen vĂŠdekeztek, de nem tudtĂĄk megakadĂĄlyozni, hogy a VĂśrĂśs Hadsereg augusztus 1-jĂŠn elfoglalja Orjolt. DĂŠlen rĂśvid idĂľre mĂŠg el is akadt az orosz tĂĄmadĂĄs, augusztus 3-ĂĄn azonban Vatutyin teljes frontjĂĄnak bevetĂŠsĂŠvel szinte elsĂśpĂśrtĂŠk a 4. nĂŠmet hadsereget. Augusztus 5-ĂŠn elfoglaltĂĄk Belgorodot, ezzel lĂŠnyegĂŠben megnyĂ­lt az Ăşt Harkov ĂŠs a Dnyeper felĂŠ. Manstein javaslatĂĄra Hitler engedĂŠlyezte a nĂŠmet csapatok visszavonulĂĄsĂĄt az Ăş.n. Keleti Falhoz. Ennek az erĂľdvonalnak a kiĂŠpĂ­tĂŠsĂŠre azonban mĂĄr nem volt idĂľ. A szovjet hadsereg augusztus 23-ĂĄn - ekkor mĂĄr vĂŠgleg - visszafoglalta Harkovot, szeptember kĂśzepĂŠn elĂŠrte a Dnyepert ĂŠs tĂśbb helyen ĂĄt is kelt rajta. Ezt kĂśvetĂľen mĂĄr nemigen ĂĄlltak meg Berlinig...

A Wehrmacht ettĂľl kezdve hadĂĄszati vĂŠdelemre kĂŠnyszerĂźlt. JelentĂľsebb ellentĂĄmadĂĄst csak az Ardennekben ĂŠs MagyarorszĂĄgon, a Balaton tĂŠrsĂŠgĂŠben kezdemĂŠnyeztek 1945 tavaszĂĄn, sikertelenĂźl.

ForrĂĄsok:

Theodor Plievier: SztĂĄlingrĂĄd. ZrĂ­nyi Katonai KiadĂł, 1983 - A.J.P. Taylor: A mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂş kĂŠpes krĂłnikĂĄja. AkadĂŠmiai KiadĂł, Budapest 1988 - BĂĄrtfai SzabĂł LĂĄszlĂł: Az utolsĂł emberig. MagĂĄnkiadĂĄs, 1988 - Stomm Marcel: EmlĂŠkiratok. Magyar HĂ­rlap KĂśnyvek, 1990 - Gordon Williamson: Az SS, a hitleri terror eszkĂśze. EtĂťd KĂśnyvkiadĂł 1996 - Dr. John Pimlott (szerk): A Wermacht. Hajja ĂŠs fiai Kft. 1998