Arcképcsarnok
Kovács Béla -generációk francia tanára
ImageKovács Béla a francia nyelv és kultúra terjesztésének szentelte életét, ezért is kaphatta meg a francia állam egyik legrangosabb kitüntetését, az Akadémiai Pálma Rendet és annak is a parancsnoki fokozatát.
A könyvtár közvetítsen kulturális értékeket
Nyugodt portré Vécsei professzorról
Varró Vince - Félszáz év a belgyógyászatban
Várkonyi Tamás: Egy orvos a cukorbetegekért
Etka anyĂł titkai
Könyv
Hírlevél
Hírlevél
Programajánló
M�rcius 2024
H K S C P S V
262728291 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
Ebben a h�napban
Színikínálat
Gyüjtemény
WebKozmo
Égetõ Mária: örülök, hogy tehetem, ami a dolgom és amit szeretek
Vajda Júlia: a férfiak szeretik irányítani a nõket
Relax
A hõskor hõsei 2
Filmleírások
A tûzben edzett férfi
Arcképcsarnok Arcképcsarnok
Beszélgetés Polner Zoltánnal
MunkatársunktĂłl   2004 September 29, Wednesday  

Csongrád megyei nĂ©prajz Ă©s hitvilág feldolgozásában Ă©s dokumentálásában, közel harminc Ă©vi gyűjtőmunkával szerzett elĂ©vĂĽlhetetlen Ă©rdemeket. Mint költő, Ă©s ĂşjságĂ­rĂł Szeged kulturális Ă©letĂ©nek rĂ©szĂ©vĂ© vált. NyugdĂ­jas kora ellenĂ©re folyamatosan jelennek meg művei. LegutĂłbb az Ăśnnepi KönyvhĂ©tre a Száz beszĂ©lgetĂ©s cĂ­mű interjĂşkötet. Polner Zoltánnal Ă©letpályájárĂłl beszĂ©lgettĂĽnk.
  Hozzászólások Nyomtat E-mail PDF
  
 
  

N É V J E G Y

Polner Zoltán

 

1933. január 24-Ă©n született Szegeden. FelesĂ©ge: Katona Judit, gyermekei: Tamás Ă©s Kinga. A JĂłzsef Attila Tudományegyetem bölcsĂ©szkarán szerzett magyar szakos diplomát. Ezután nyolc Ă©vig tanĂ­tott különböző falusi iskolákban. 1957-58-ban a Szegedi Nemzeti SzĂ­nház segĂ©drendezője. 1965-től nyugdĂ­jba vonulásáig a Csongrád Megyei HĂ­rlap ĂşjságĂ­rĂłja, főmunkatársa, majd a Reggeli DĂ©lvilág kulturális rovatvezetője. Több Ă©vtizedes gyűjtőmunkája eredmĂ©nyekĂ©nt feltĂ©rkĂ©pezte Csongrád megye nĂ©prajzát, nĂ©pi hitvilágát. GyűjtĂ©seiből eddig tizenhat könyve jelent meg. Fontosabb nĂ©prajzi munkái: Föld szülte fáját: Szeged környĂ©ki ráolvasások Ă©s nĂ©pi imádságok (1978), A TeknyőkaparĂł (1980), Ördöngösök (1984), Jegykendő a forgĂłszĂ©lben (1987), Sárember (1989), BábakeresztsĂ©g (1986), FöldĂ©desanyám (1997), Az ember fia a golgotán (1998), GyĂ©kĂ©nyágy, kőpárna (1999).

Verseskötetei: SzigorĂş vallomás (1962), A szĂ­vetekre bĂ­zom (1966), Egyetlen hangszer (1971), TáncoltatĂł (1977), Varázsolások (1981), A csönd árnyĂ©ka (1988), PapĂ­rhajĂłk (1998).

 

 

Szegeden születtem 1933. január 24-Ă©n, polgári családban. A nagyapám Ăłrás- Ă©kszerĂ©sz volt, az Ă©desapám földbirtokos, gazdálkodĂł, az Ă©desanyám háztartásbeli, kĂ©sőbb, a '40-es Ă©vekben állást vállalt, TökĂ©letesen beszĂ©lt angolul, nĂ©metül., franciául. Utána jött a háborĂş, apám elment a frontra Ă©s '47-ben, háromĂ©vi hadifogság után tĂ©rt vissza. 1944. március 19. után lejöttem ide, Ă©s beiratkoztam a piarista gimnáziumba, s mivel azt megszüntettĂ©k vĂ©gül a MĂłra Ferenc gimnáziumba vĂ©geztem '51-ben. Minden körülmĂ©nyek között szĂ­nházrendező akartam lenni.

 

- Hogyan került kapcsolatba a művĂ©szetekkel Ă©s azon belül a szĂ­nházzal?

- A háborĂş vĂ©gĂ©n Gyöngy Pál operett-zeneszerző rĂ©vĂ©n kerültem kapcsolatba a zenĂ©vel. KĂ©sőbb kĂ©tszer jelentkeztem a SzĂ­nművĂ©szeti Főiskolára rendezőnek, de csak szĂ­nĂ©sznek vettek fel, rendezőnek nem. De Ă©n nem mentem el szĂ­nĂ©sznek. VĂ©gül visszajöttem Szegedre Ă©s az egyetemen elvĂ©geztem a magyar szakot, közben Ă©jjel-nappal a szĂ­nházban voltam. 1957-ben, mikor Vaszi Viktor ide lejött, akkor Ă©n már kĂ©t Ă©ve tanĂ­tottam Pitvaroson, meg Csanádpalotán, de onnan '57-ben el kellett jönnöm, mert '56-ban ott szavaltam a "Talpra magyart" Ă©s üldözött a belügyminisztĂ©rium. Ezután felvettek szĂ­nházba, Ă©s opera-segĂ©drendezőkĂ©nt dolgoztam egy Ă©vig, majd 1958-ban, Nagy Imre kivĂ©gzĂ©se után hivattak, hogy mondjak fel, különben az '56-os mĂşltam miatt letartĂłztatnak. 1959-től különböző falvakban tanĂ­tottam hat Ă©vig. Közben már Ă­rtam.

 

- Hogyan kezdődött a nĂ©prajzi gyűjtőmunkája?

- A '60-as Ă©vek elejĂ©n kezdtem el faluszociográfiával foglalkozni. Ekkor találkoztam először babonákkal, hiedelmekkel. Ezek ihletĂ©sĂ©re Ă­rtam tizenkĂ©t darab verset, s ezeket elküldtük Váci Mihálynak Ă©s Ő megjelentette azokat az Ăšj ĂŤrásban. Ezután mĂ©g hat Ă©vig gyűjtöttem Ferencszálláson, Ă©s Kiszomboron, majd 1965-ben bekerültem a Csongrád Megyei HĂ­rlaphoz Ă©s ott dolgoztam kulturális rovatvezetőkĂ©nt, majd főmunkatárskĂ©nt 27 Ă©vig. Ez idő alatt tovább folytattam a kutatást.

 

- Csaknem harminc Ă©vi kutatĂłmunka során hatalmas mennyisĂ©gű, anyag halmozĂłdott fel, amiből eddig tizenhat könyv jelent meg. Mi inspirálta ennyi Ă©ven át?

- Az ősmagyarságnak a kincse az, ami inspirált. Ă“riási Ă©rtĂ©knek tekintem a hiedelmeket, meg a nĂ©pi imákat. A gyűjtĂ©sek során rádöbbentem a magyarság mĂşltjára, a nyelv szĂ©psĂ©gĂ©re. Az a legfontosabb! A nyelv Ă©s a magyarság összetartozik. A kutatások alatt ősi szavakat Ă©s kĂ©peket találtam Ă©s szinte megszállottkĂ©nt kerestem, hogy mi is az a Szent Iván Ă©j, meg a tűzugrás, meg a szemmel verĂ©s.

- Lehetséges teljes képet adni a népi hitvilágról?

- A saját vĂ©lemĂ©nyem az, hogy a munkábĂłl nagyon keveset vĂ©geztem el. Az lett volna a jĂł, ha belőlem nĂ©gy van egyszerre, nĂ©gy falut járok Ă©s egy időben kĂ©rdezem ugyanazt. De Ă­gy is rengeteg anyagot szedtem össze.

- Ha jĂłl tudom ezekből a nĂ©prajzi gyűjtĂ©sekből dokumentumfilmek is kĂ©szültek?

- Igen, a '80-as Ă©vek előtt beállĂ­tott a TV, Ă©s összesen kilenc dokumentumfilmet forgattunk. Ezek nyertĂ©k sorra a dĂ­jakat a miskolci filmfesztiválokon. A TeknyőkaparĂł volt az első ilyen film.

- Az ĂşjságĂ­rás Ă©s a nĂ©prajzi gyűjtőmunka mellett jutott ideje az Ă­rásra is. Mikor kezdődött költői pályafutása?

- Az ötvenes Ă©vekben, majd mikor az Ăšj ĂŤrásban megjelentek az első babona versek. Előtte 1962-ben azonban már megjelent az első verseskötetem, Ă©s ma már a kilencediknĂ©l tartok. Pongrácz Zoltánnal együtt Ă­rt operám - Az utolsĂł stáciĂł - máig bemutatásra vár.

- VĂ©gigtekintve változatos Ă©letpályáját mi volt Ön számára a legfontosabb?

- Én költő vagyok. A tanári pályámra rendkĂ­vül büszkĂ©n tekintek vissza, az ĂşjságĂ­rás pedig lehetővĂ© tette a gyűjtőmunkát, ami egy hatalmas ajándĂ©k. Az ĂşjságĂ­rĂłi munkám emlĂ©kĂ©re adtam ki a Száz beszĂ©lgetĂ©st, ami nemrĂ©giben jelent meg, Ă©s ezután tervezem a második száz beszĂ©lgetĂ©st, olyan interjĂşalanyokkal, mint Dajka Margit, Nemeskürty István.

- Min dolgozik mostanában?

- Nemsokára megjelenik a Csillagok tornácán cĂ­mű verseskötetem, valamint az Isten zsámolyánál cĂ­mű könyvem, ami a szegedi nĂ©p vallásos ősköltĂ©szetĂ©t mutatja be.  

 

Görög Zsolt



Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!



Webradio.hu - Szegedi, orsz�gos �s sport h�rek a nap 24 �r�j�ban!:Hírek arrow Gyûjtemény



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player