Arcképcsarnok
Kovács Béla -generációk francia tanára
ImageKovács Béla a francia nyelv és kultúra terjesztésének szentelte életét, ezért is kaphatta meg a francia állam egyik legrangosabb kitüntetését, az Akadémiai Pálma Rendet és annak is a parancsnoki fokozatát.
A könyvtár közvetítsen kulturális értékeket
Nyugodt portré Vécsei professzorról
Varró Vince - Félszáz év a belgyógyászatban
Várkonyi Tamás: Egy orvos a cukorbetegekért
Etka anyĂł titkai
Könyv
Hírlevél
Hírlevél
Programajánló
M�rcius 2024
H K S C P S V
262728291 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
Ebben a h�napban
Színikínálat
Gyüjtemény
WebKozmo
Hetesi Erzsébet: Nem könnyû ma dékánnak lenni
Vajda Júlia: a férfiak szeretik irányítani a nõket
Relax
A férfi földrajza
Filmleírások
Feketék fehéren
Arcképcsarnok Arcképcsarnok
BeszĂ©lgetĂ©s Huszár Lajos zeneszerzővel
HollĂłsi Zsolt   2004 September 29, Wednesday  
Image
A halk szavĂş, lĂ­rai Ă©s meditatĂ­v alkatĂş alkotĂłművĂ©sszel, aki kĂłrusművei, dalai, kamarazenekari Ă©s zongoradarabjai rĂ©vĂ©n komoly rangot Ă©s elismertsĂ©get szerzett, pályájárĂłl, Szegedhez valĂł kötődĂ©sĂ©ről, a hagyomány Ă©s modernizmus kĂ©rdĂ©seiről beszĂ©lgettĂĽnk.
  Hozzászólások Nyomtat E-mail PDF

Névjegy 

Huszár Lajos zeneszerző

1948. szeptember 26-án Szegeden szĂĽletett. 1963-67-ig a zeneművĂ©szeti szakközĂ©piskolában Vántus Istvánnál zeneszerzĂ©st tanult. 1967-73-ig a ZeneakadĂ©mián Szervánszky Endre növendĂ©ke volt. 1975-ben rĂ©szt vett Goffredo Petrassi mesterkurzusán a rĂłmai Accademia di Santa Cecilián. 1973-84-ig a szegedi zeneművĂ©szeti szakközĂ©piskola tanára. 1984-től zongorakĂ­sĂ©rő a szĂ­nművĂ©szeti főiskolán, majd a bĂ©kĂ©scsabai zeneművĂ©szeti szakközĂ©piskola tanára. 1989-tĂłl a szegedi konzervatĂłrium tanára, tanszĂ©kvezetője. KĂłrusműveket, dalokat, kamarazenekari Ă©s zongoradarabokat komponál.

 

- Mikor és kinek a hatására került komolyabban is kapcsolatba a muzsikával?

- Anyám szeretett magában Ă©nekelgetni, de szorosabb kötődĂ©se nem volt a zenĂ©hez. EnnĂ©l talán fontosabb, hogy hallatlanul Ă©rzĂ©keny, lĂ­rai termĂ©szete volt. EgĂ©sz családjában ilyen szeretetteljes családi összetartás uralkodott. A családi legendák szerint anyai nagymamám testvĂ©re fuvolázott, s asztalos lĂ©vĂ©n lányai számára kĂ©szĂ­tett egy hárfát. Nem tudom, mennyire lehetett profi hangszer, de az biztos, hogy a lányai játszottak rajta. Apám egyetemista korában Ă©nekelt az egyetemi kĂłrusban, de nem volt olyan Ă©rzelmi beállĂ­tottságĂş, mint anyám. KĂ©sőbbi hangszeremmel, a zongorával akkor találkoztam először, amikor Eta nĂ©ni, anyám unokatestvĂ©re - talán egy költözĂ©s miatt - egy ideig nálunk tárolta a sajátját. Elkezdtem rajta pötyögtetni mindenfĂ©le zenĂ©t, amit főkĂ©nt a rádiĂłbĂłl hallhattam. Második osztályos voltam, amikor a szĂĽleim beĂ­rattak a zeneiskolába, majd amikor zongorázni kezdtem, vettek is egy hangszert. KĂ©t jeles egyĂ©nisĂ©g is tanĂ­tott a vásárhelyi zeneiskolában, akiknek sokat köszönhetek. A zongoratanárom, Berei LajosnĂ© magánĂ©neket is tanĂ­tott. Hetedik-nyolcadikos koromban már beállhattam hozzá kĂ­sĂ©rni az Ă©nekeseket. Ma is jĂłl emlĂ©kszem rá, milyen darabokat kĂ­sĂ©rtem. Ezek az Ăłrák sorsmeghatározĂł Ă©lmĂ©nyeknek bizonyultak. A másik nagy egyĂ©nisĂ©g Steiner BĂ©la volt, aki Ăłriási pedagĂłgiai tehetsĂ©g volt, s nemcsak az Ă©n jövőmet volt kĂ©pes kijelölni Ă©s előre látni, hanem több kortársamĂ©t is.

- Ő tanácsolta, hogy zeneszerző legyen?

- Azt mondta, menjek el a Szegedi ZeneművĂ©szeti Szakiskolába, majd a ZeneakadĂ©mia zeneszerzĂ©s szakára. NĂ©hány Ă©vvel Szegedre kerĂĽlĂ©sem előtt lett a szakiskola tanára Vántus István, akinek a zeneszerző-növendĂ©ke lettem. JĂłl emlĂ©kszem a felvĂ©telimre, amelyen Vántus mellett ott ĂĽlt a bizottságban Bozay Attila is.

- Vaszy Viktor irányĂ­tásával azokban az Ă©vekben Ă©lte fĂ©nykorát a szegedi operatársulat. Vántus István hĂ­vta fel figyelmĂ©t az opera műfajára?

- Nem emlĂ©kszem rá, hogy Vántus arra biztatott volna bennĂĽnket, hogy járjunk operába. Ugyanakkor hallottam rĂłla, hogy akkoriban Ă­rta egyfelvonásos operáját A három vándort, amit aztán többször is megnĂ©ztem a szĂ­nházban. A műfaj iránti szimpátiám, a kiindulĂł ösztönzĂ©s talán onnan eredt, hogy mĂ©g általános iskolás koromban láttam Vásárhelyen egy operaelőadást Vaszy dirigálásával. Talán a Nabucco lehetett. A Szegedi Nemzeti SzĂ­nházban aztán közĂ©piskoláskĂ©nt mindenfĂ©le gyönyörűsĂ©get hallhattam. Életre szĂłlĂł Ă©lmĂ©nyt jelentett, hogy a zene, az Ă©neklĂ©s, a cselekmĂ©ny drámaisága Ă©s a szĂ­npadi látvány milyen fantasztikusan tudja egymást erősĂ­teni Ă©s áthatni. Olyan alapĂ©lmĂ©nyeim voltak Szegeden, mint a BohĂ©mĂ©let. Talán Berdál ValĂ©ria Ă©s RĂ©ti Csaba Ă©nekeltĂ©k a főszerepeket. Vaszy hallatlan ihletettsĂ©gĂ©vel Ă©s agresszivitásával addig nem hagyott bĂ©kĂ©t mĂ©g a másodrendű Ă©nekeseknek sem, amĂ­g nem csinálták azt, amit ő akart. Felejthetetlen Ă©lmĂ©ny volt Puccini Triptichonjának előadása, katartikus volt megismerkedni ezekkel a művekkel. Nem sok operaelőadást játszottak Szegeden azokban az Ă©vekben nĂ©lkĂĽlem.

- A középiskola után egyenes út vezetett a Zeneakadémiára?

- Igen, bár a JATE nĂ©met-olasz szakára is felvĂ©teliztem, ahová fel is vettek. VĂ©gĂĽl a ZeneakadĂ©miára is felvettek, ezĂ©rt inkább a zeneszerzĂ©s tanszak mellett döntöttem. VĂ©letlen, hogy amikor 1967 jĂşniusában felvĂ©teliztem a ZeneakadĂ©miára, az Operaházban egyik este a Borisz Godunovot játszották, amit Szegeden addig nem mutattak be. Pillanatok alatt rájöttem, ez a darab számomra talán a legnagyobb operai Ă©lmĂ©ny, amit el lehet kĂ©pzelni. A következő este Debussy PellĂ©as Ă©s MĂ©lisande-ját adták, amiről kĂ©sőbb ugyancsak kiderĂĽlt, hogy Ă©letem egyik meghatározĂł Ă©lmĂ©nye. A fővárosi zenei Ă©lettel valĂł találkozásom Ă­gy egĂ©szen csodálatos volt. A következő öt Ă©v majdnem minden estĂ©jĂ©t operában vagy koncerteken töltöttem. Az Operaházban is dolgozott egy karmester, akit Vaszy-szerű jelensĂ©gnek Ă©reztem: ErdĂ©lyi MiklĂłs is hallatlanul erős Ă©rzelmi fűtöttsĂ©gű Ă©s drámai töltĂ©sű dirigens volt. A pesti operarepertoár szerencsĂ©sen kiegĂ©szĂ­tette Ă©s továbbfejlesztette, amit Szegedről ismertem. Bár Szegeden roppant Ă©rdekesek voltak - s ezt ma is nosztalgikusan Ă©s követendő pĂ©ldakĂ©nt kellene emlegetni - Vaszy modern operaprodukciĂłi. Gottfried von Einem operáitĂłl Prokofjev darabjain keresztĂĽl egĂ©szen a szegedi operai modernizmus csĂşcsáig, Hindemith Mathis, a festő cĂ­mű operájáig. Bárcsak volna ilyen bátor kezdemĂ©nyezĂ©s ma is Magyarországon! Budapesten akkoriban kicsit talán konzervatĂ­vabb volt az operai repertoár, bár hozzá kell tennem, hogy szinte minden Ă©vben bemutattak egy-egy Ăşj magyar darabot. Ott voltam pĂ©ldául Szokolay Sándor HamletjĂ©nek, Petrovics Emil Bűn Ă©s bűnhődĂ©s cĂ­mű operájának ősbemutatĂłján is.




Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!



Webradio.hu - Szegedi, orsz�gos �s sport h�rek a nap 24 �r�j�ban!:Hírek arrow Gyûjtemény



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player