(MTI) - A Fidesz frakcióvezetõ-helyettese szerint óriási elõrelépés, hogy négy év alatt várhatóan közel 600 ezren élnek a kedvezményes honosítás lehetõségével.
Errõl a kormánypárti politikus a Nemzetstratégiai Intézet konferenciáján beszélt csütörtökön a fõvárosban.
A fideszes országgyûlési képviselõ rámutatott: 2004. december 5-e mélypontja után a sebek begyógyulása és egy nyugodtabb, több konszenzussal járó idõszak következett el. A kettõs állampolgárságról szóló népszavazás eredménye ugyanakkor következmény volt, és az okok jóval messzebbre vezethetõk vissza - fejtette ki.
A nagyobbik kormánypárt frakcióvezetõ-helyettese a történelmi elõzményeket felidézve kiemelte: a térségben a magyar kommunizmus volt az egyetlen, ami internacionalista volt. A környezõ "mesterséges államok" arra törekedtek, hogy legyen saját nemzetképük, de nálunk a magyar nemzet, vagy az elcsatolt területeken élõk sorsával kapcsolatos kérdésekrõl még beszélni sem lehetett. Nemzetpolitika nem létezett, és a rendszerváltás után sem jött létre konszenzus e téren - összegezte. Hozzátette: ezért juthattunk el a kettõs állampolgárságról szóló népszavazás eredményéig. Ez ugyanakkor a nemzetet szembesítette a saját magához való viszonyával, és 2010 után még azok a politikai erõk is kénytelenek voltak szembesülni ennek a döntésnek az irtózatos felelõsségével, akik annak idején a nemre buzdítottak, s a nemzeti, és egyedül helyes állásponttal szemben határozták meg politikai álláspontjukat.
Gulyás Gergely a jelenlegi kormány intézkedéseirõl szólva idézte az új alaptörvényt, amely többek között rögzíti: Magyarország felelõsséget visel a határain kívül élõ magyarok sorsáért, támogatja a magyarságuk megõrzésére irányuló törekvéseket. Emlékeztetett, hogy lehetõvé vált a határon túli magyarok számára az állampolgárság megszerzése. Az, hogy közel 600 ezren élnek négy év alatt ezzel a lehetõséggel, óriási elõrelépés - állapította meg, hozzátéve: helyes lépés volt a választójog kiterjesztése is.
Jelen formájában elsõsorban szimbolikus a külhoni magyarok részvétele a voksoláson. A szabályozás azt mutatja, hogy egységes a magyar nemzet, de ez döntõ csak egy nagyon kiegyensúlyozott választási eredménynél lehetne - rögzítette.
A frakcióvezetõ-helyettes nagyon fontosnak nevezte még a trianoni emléktörvényt, amely elõször közelít abból az irányból a trianoni tragédiához, hogy hogyan lehet a történteket a magunk javára fordítani.
Kiemelte: reméli, hogy a mostani négy évre úgy fognak majd emlékezni, amikor olyan alkotmányos alapokat sikerült meghatározni, amelyeket a következõ kormányok - függetlenül attól, hogy jobb-, vagy baloldaliak - irányadónak tekintenek.
Szász Jenõ, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke köszöntõjében az átfogó nemzetstratégia fontosságát hangsúlyozta. Fontos, hogy tudományosan is megértessék a közvéleménnyel, õk nem kisebbség, hanem nemzeti közösség. Olyan nemzeti közösség, amely élni akar - fogalmazott az elnök.
Szász Jenõ felhívta a figyelmet a környezõ államokban élõ magyarság egyre nagyobb mértékû népességfogyására, és jelezte: az intézet Kárpát Haza programjának a célja, hogy erõs, élni akaró nemzeti közösségeket teremtsenek.
Vizi E. Szilveszter, az MTA volt elnöke arról beszélt, hogy a magyar kultúra az ami összetartja ezt a világnemzetet. 15 millió magyar, vagy magyar kultúrán nevelkedett ember él a világban - fogalmazott.
Uniós keretek között gondolkodni kell azon, hogy a kisebbségi sorban élõ magyarokat a környezõ államokban milyen jogok illeti meg - rögzítette az MTA volt elnöke, hozzátéve: nem elég kulturális autonómiáról beszélni, hanem a területirõl is szót kell ejteni. A 21. században a személyes jogok mellett a kulturális és területi autonómia szolgálja a stabil és biztonságos Európa megteremtését - mutatott rá.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!