(MTI) - Az új ukrán vezetés "végzetes hibái" és a német külpolitika "katasztrofális" teljesítménye is hozzájárult a krími válsághoz a Spiegel Online német hírportál értékelése szerint.
A német, a francia és a lengyel külügyminiszter februári kijevi tárgyalásain kidolgozott megállapodás szerint az ukrán átmeneti kormánynak le kell fegyvereznie a szélsõjobboldali milíciákat és a tevékenységének a nemzeti megbékélést kell szolgálnia. Az új kijevi vezetés azonban nem tartotta be a megállapodást, aminek jelentõs szerepe volt a válság elmélyülésében - vélekedett a vezetõ német hírportál elemzõje, Uwe Klussmann A kijevi kormány végzetes hibái címû írásában.
A szerzõ rámutatott: a több tucat halálos áldozatot követelõ kijevi összecsapásokat lezáró február 21-i egyezmény "nemzeti egységkormány" felállításáról rendelkezik, amibõl az következik, hogy a lakosság több mint egyharmadát kitevõ orosz kisebbség, illetve az orosz többségû régiók képviselõit is be kell vonni a kormányzásba.
Ez azonban nem történt meg, a szélsõségesen nacionalista, "orosztalanítást" követelõ Szabadság (Szvoboda) párt viszont megkapott több minisztériumot, és a több ezer fegyverest összefogó Jobboldali Szektorral együttmûködve komoly befolyásra tett szert.
A szélsõjobboldali szövetség ideológiáját jellemzi, hogy a Szabadság párt elnökét korábban "a moszkvai zsidó maffia" elleni uszítás miatt bíróság elé állították, és a párt baráti kapcsolatot tart fenn a széles körben neonácinak tartott Német Nemzeti-demokrata Párttal (NPD). A Szabadság párt továbbá nemcsak oroszellenes, hanem az Európai Uniót is elutasítja, a "brüsszeli bürokrataszörny", a "totális liberalizmus" és a "szexuális perverzió" világának nevezve az unió közösségét - fejtette ki a Spiegel Online szerzõje.
A szélsõjobb térnyerésével hasonló helyezet alakult ki, mint 1917-ben Oroszországban, amikor a helyi "tanácsok" és fegyveres alakulatok hónapokra megbénították az államot, majd megbuktatták a mérsékelt kormányt - emelte ki Klussmann.
Az uniós külügyminiszterek közremûködésével kidolgozott megállapodás alapján nem alakulhatott volna ki ilyen helyzet, hiszen 48 órán belül le kellett volna fegyverezni az illegális alakulatokat, de a szélsõjobb kulcsfontosságú pozíciókat szerzett a kormányban, és megakadályozta a megállapodás betartását.
Mindennek hatására a Krím orosz lakossága már az orosz katonák megjelenése elõtt szembeszegült az új kijevi vezetéssel - mutatott rá a Spiegel Online elemzõje, kiemelve, hogy a német, a lengyel és a francia külügyminiszter a megállapodásban részes felekként panaszt emelhettek volna a kormánynál a szerzõdésszegés miatt.
A Spiegel Online egy másik írásában a hírportál publicistája, Jakob Augstein katasztrofálisnak nevezte a német külpolitika teljesítményét.
Egy orosz államfõ nem teheti meg, hogy lemond a Krím félszigetrõl, ezt pedig Angela Merkel kancellárnak és Frank-Walter Steinmeier külügyminiszternek tudnia kellett volna - emelte ki a szerzõ A német katasztrófa címû írásában.
Vajon mire számítottak a kancellári hivatalban és a külügyminisztériumban, amikor az EU-val kötendõ társulási szerzõdés aláírására ösztökélték Kijevet, vagy amikor felkelésre bíztatták az ellenzéket Viktor Janukovics ellen, aki ugyan egy despota, de mégis választott elnöke volt az országnak, és mire számítottak, amikor habozás nélkül elismerték az "államcsínnyel hatalomra jutott kormányt" - tette fel a kérdés a neves publicista, a Der Spiegel hetilapot alapító Rudolf Augstein fia.
Kifejtette: Putyin nem azzal foglalkozik, hogy miként alakíthat ki partneri kapcsolatot a Nyugattal, hanem az eurázsiai orosz nagyhatalom felépítésén dolgozik. Ukrajna pedig a két befolyási övezet találkozásánál, Kelet és Nyugat határán fekszik, ez a határvonal pedig "árok, amelyet soha nem lehet betemetni".
Ukrajna Oroszország számára az erõdítmény külsõ védõfala, és ez a felfogás nem a hidegháborúban alakult ki, hanem évszázadokkal korábban. Ezért Putyin akkor sem mondhatna le a Krímrõl, ha nem egy "gazember" lenne, hanem - Gerhard Schröder korábbi német kancellárnak, az orosz elnök barátjának közismert jellemzése szerint - "kifogástalan demokrata" - írta Jakob Augstein.
A német diplomácia viszont nem ismerte fel ezt az alapvetõ összefüggést. Ugyanakkor meglehet, hogy a Nyugat kezdettõl fogva Ukrajna felosztására játszik, az a célja, hogy kialakuljon egy nyugati és egy keleti ukrán állam. "Inkább egy fél Ukrajna a mi oldalunkon, mint egész Ukrajna az oroszok oldalán? Amennyiben ez a helyzet, a német külpolitika mégis sokkal fortélyosabb, mint amilyennek Frank-Walter Steinmeier tûnik" - írta a Spiegel Online szerzõje.
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!