(MTI) - A szĂ©les körben elterjedt vĂ©lekedĂ©ssel szemben Paul Gauguin talĂĄn mĂ©gsem volt szifiliszes, legalĂĄbbis erre utalnak az 1849 Ă©s 1901 között Ă©lĂ” nagyszerĂ» francia festĂ”nek tulajdonĂtott, amerikai kutatĂłk ĂĄltal elemzett fogak, amelyeket a festĂ” egykori hĂĄzĂĄnak közelĂ©ben talĂĄltak Tahitin.
A fogakat - amelyek a meghatĂĄrozĂĄs szerint egy eurĂłpai fĂ©rfitĂłl szĂĄrmaznak - egy barna ĂŒvegpalackban talĂĄltĂĄk mĂ©g 2000-ben egy ĂĄsatĂĄson, egy hĂĄrom mĂ©ter mĂ©ly kĂșt fenekĂ©n, nem messze onnan, ahol a mĂ»vĂ©sz hĂres maori stĂlusĂș kunyhĂłja, az Ărömök hĂĄza ĂĄllt. A festĂ” 1901-tĂ”l kĂ©t Ă©vvel kĂ©sĂ”bb vĂ©lhetĂ”en szĂvroham miatt bekövetkezett halĂĄlĂĄig Ă©lt Atuona faluban, otthonĂĄt nem sokkal elhunyta utĂĄn leromboltĂĄk - Ărta a The Art Newspaper cĂmĂ» lap.
  Â
A kutatĂłk a fogakbĂłl nyert DNS-t a mĂ»vĂ©sznek a tahiti szeretĂ”jĂ©tĂ”l szĂĄrmazĂł unokĂĄjĂĄtĂłl kĂ©rt mintĂĄkkal összehasonlĂtva arra a megĂĄllapĂtĂĄsra jutottak, hogy azok 90-99 szĂĄzalĂ©kos bizonyossĂĄggal GauguintĂ”l szĂĄrmaznak. SzĂĄmĂtĂĄsba vĂ©ve azt, hogy hol talĂĄltĂĄk Ă”ket, szinte biztos, hogy az Ă” fogai, amelyekben azonban nincs nyoma a 19. szĂĄzad vĂ©gĂ©n a szifilisz kezelĂ©sĂ©re hasznĂĄlt higanynak. "A tĂ©ny, hogy nincs jele higanynak, arra utal, hogy Gauguin vagy nem volt beteg, vagy nem kezeltĂ©k" - mondta a chicagĂłi Field MĂșzeum kutatĂĄsĂĄt koordinĂĄlĂł Caroline Boyle-Turner amerikai mĂ»vĂ©szettörtĂ©nĂ©sz, aki könyvet Ăr a festĂ” Marquesas-szigeten töltött Ă©veirĂ”l. A fogak mellett sokfĂ©le tĂĄrgyat talĂĄltak mĂ©g a kĂștban, többek közt egy Ășj-zĂ©landi sörösĂŒveget, egy bovrilos (Ă©lesztĂ”alapĂș szendvicskrĂ©m)ĂŒveget, likĂ”röspalackokat, breton agyagedĂ©nyek töredĂ©keit, francia parfĂŒmös szelencĂ©ket, valamint egy fecskendĂ”t Ă©s kĂ©t morfiumos ampullĂĄt. A törtĂ©nĂ©szek szerint a tĂĄrgyakat Ă©rtĂ©ktelennek talĂĄltĂĄk, Ă©s Gauguin halĂĄla utĂĄn a kĂștba hĂĄnytĂĄk, a tahiti szigetlakĂłk ugyanis nem hasznĂĄltĂĄk a kutakat. Az Ă©vek sorĂĄn a kĂșt aztĂĄn megtelt földdel.
  Â
A kutatĂłknak Atuona elöljĂĄrĂłja, Etienne Tehaamoana adott engedĂ©lyt az amĂșgy igencsak szuvas fogak tanulmĂĄnyozĂĄsĂĄra. ElsĂ”kĂ©nt William Mueller amerikai törvĂ©nyszĂ©ki fogorvos szakĂ©rtĂ” vette gĂłrcsĂ” alĂĄ Ă”ket, Ă©s megĂĄllapĂtotta, hogy a festĂ”t minden bizonnyal kĂnzĂł fĂĄjdalom gyötörte, mielĂ”tt kihĂșztĂĄk rossz fogait. A leleteket aztĂĄn a ChicagĂłi Egyetemre kĂŒldtĂ©k, ahol a Field MĂșzeum megbĂzĂĄsĂĄbĂłl dolgozĂł tudĂłsok vizsgĂĄltĂĄk tovĂĄbb. A kĂștban festĂ”felszerelĂ©st is talĂĄltak, pĂ©ldĂĄul egy csavarpĂĄlma rostszĂĄlaibĂłl kĂ©szĂŒlt ecsetet, amelyet azonban lehet, hogy fogmosĂĄsra Ă©s nem festĂ©sre hasznĂĄltak, egy kĂłkuszhĂ©jat pigmentekkel, tovĂĄbbĂĄ narancs- Ă©s okkerszĂnĂ» festĂ©ket. UtĂłbbiakat a Louvre-ban bevizsgĂĄlva kiderĂŒlt, hogy EurĂłpĂĄbĂłl szĂĄrmaztak.
  Â
A fogakat Ă©s a kĂștban talĂĄlt többi tĂĄrgyat a kutatĂłk idĂ”közben visszajuttattĂĄk AtuonĂĄnak, ahol most kiĂĄllĂtĂĄson lehet megtekinteni Ă”ket az Ărömök hĂĄza helyĂ©n Ă©pĂŒlt Paul Gauguin Központban.
   Â
(http://www.theartnewspaper.com/articles/Gauguin-could-be-cleared-of-syphilisby-the-skin-of-his-teeth/31842)
Hozzïżœszïżœlïżœsok Kedves Olvasïżœ! Jelentkezzen be ïżœs akkor hozzïżœszïżœlhat a tïżœmïżœhoz!