(MTI) - Hibása értelmezte a magyar választási rendszer lényegét Scheppele amerikai jogászprofesszor az Alapjogokért Központ szerint.
    Paul Krugman Nobel-dĂjas közgazdász The New York Times-blogján megjelent, ötrĂ©szes, Egy kĂ©rdĂ©ses választás cĂmĂ» vendĂ©gpublikáciĂłjában Kim Lane Scheppele, a Princetoni Egyetem jogászprofesszora szombaton azt Ărta, a Fidesz olyan választási rendszert tervezett, "amely lehetõvĂ© teszi a számára, hogy egy látszĂłlag kĂĽzdelmes választással Ăşgy nĂ©zzen szembe, hogy nincs reális esĂ©lye veszĂteni". "Ezzel a választással Magyarország Ăgy mesterĂ©vĂ© vált annak a mĂ»vĂ©szetnek, hogy valami olyasminek tĂ»njön, ami nem - olyan igazi demokráciának, amelyben szabad Ă©s igazságos választásokat rendeznek" - Ărta Scheppele.
    Az AlapjogokĂ©rt Központ az MTI-hez kedden eljuttatott elemzĂ©sĂ©ben azt közölte: a jogászprofesszor tĂ©vesen arányos, azaz tisztán listás rendszerkĂ©nt állĂtja be a hazai szabályozást Ă©s rögzĂti, hogy az Ăşj törvĂ©nyek "kiveszik Magyarországot az eurĂłpai arányos kĂ©pviseleti rendszerek közĂĽl". A magyar választási rendszer azonban 1990 Ăłta vegyes rendszerkĂ©nt mĂ»ködik, amelyben egyaránt jelen van a listás, tehát arányos elem Ă©s az egyĂ©ni kĂ©pviselõi, többsĂ©gi ág is. Ennek kapcsán Ă©rtelmetlen arrĂłl beszĂ©lni, hogy a kompenzáciĂłs szavazatok hogyan torzĂtják az arányosságot, hiszen a magyar választási rendszer sosem volt arányos - mutattak rá.
    Az AlapjogokĂ©rt Központ szerint emellett Scheppele Ărásai alapvetõ jogi, tárgyi tĂ©vedĂ©seken alapulnak. A kritikákkal szemben a választĂłkerĂĽleti határok törvĂ©nyi szinten törtĂ©nõ rögzĂtĂ©sĂ©t az AlkotmánybĂrĂłság Ărta elõ Ă©s az nem a jogalkotĂł önkĂ©nyes döntĂ©se volt.
    Scheppele cikkeiben figyelmen kĂvĂĽl hagyja, hogy a korábbi választĂłkerĂĽleti beosztást mĂ©g egy 1990 Ăłta változatlan minisztertanácsi rendelet tartalmazta, ami nyilvánvalĂłan a baloldalnak kedvezett - jegyeztĂ©k meg, hozzátĂ©ve: a szerzõ azt sem emlĂti meg, hogy közös pártlisták esetĂ©ben 1994 Ăłta mindig is 10, illetve 15 százalĂ©k volt a bejutási kĂĽszöb. Az AlapjogokĂ©rt Központ szerint Scheppele a választási szervekrõl Ărva nem veszi figyelembe, hogy a Nemzeti Választási Bizottság Ă©s a Nemzeti Választási Iroda is fĂĽggetlenebb lett elõdeinĂ©l, de fĂ©lreĂ©rtelmezi a Velencei Bizottság választĂłkerĂĽletek arányosságára vonatkozĂł ajánlásait is, melyek alapján az Ăşj szabályozás a korábbival ellentĂ©tben már biztosĂtja a választĂłjog egyenlõsĂ©gĂ©t.
    A központ úgy értékeli, a jogászprofesszor nincs tekintettel arra sem, hogy a határon túli magyarok szavazatuk és létszámuk súlyánál fogva sem lehetnek döntõ befolyással a választások kimenetelére és súlyosan téved, amikor esetükben szabályozási hiányosságokról beszél. Ugyanis a határon túliak regisztrációja és szavazása ellenõrzött keretek között zajlik, adataikat a választási szervek folyamatosan összevetik a nyilvántartásokkal.
    Ezen felĂĽl Scheppele állĂtásaival ellentĂ©tben összesen nem csak egy, hanem nĂ©gy hazai nemzetisĂ©gnek lehet esĂ©lye kedvezmĂ©nyes mandátumot szerezni Ă©s a professzornak abban sincs igaza, hogy a politikai plakátokra vonatkozĂł szabályozás az utolsĂł pillanatban mĂłdosult volna alapvetõen: arra ugyanis egy 2011-ben meghozott Ă©s 2013-ban alkotmányosnak talált kormányrendelet vonatkozik - fejtette ki az AlapjogokĂ©rt Központ.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!