(MTI) - DĂŠja vu-ĂŠrzĂŠsrĂľl Ă­r a Financial Times eurĂłpai kiadĂĄsĂĄnak keddi szĂĄmĂĄban Miheil Szaakasvili volt grĂşz elnĂśk az UkrajnĂĄban kialakult helyzetet elemezve.

    A 2008-as grúziai helyzethez hasonlítja az ukrån vålsågot, mondvån: Moszkva akkor is útleveleket osztogatott Grúzia szakadår terßletein, majd agitåtorokat kßldÜtt az ott Êlþk felheccelÊsÊre, vÊgßl beavatkozott ållampolgårai vÊdelmÊre hivatkozva.
    Szaakasvili azt ållítja, az Ukrajnåval szomszÊdos egyik orszåg vezetþje elårulta neki, hogy Putyin 2012-ben azt javasolta, hogy Ukrajnåt osszåk fel Oroszorszåg Ês nyugati szomszÊdai kÜzÜtt, Ês nem tÝnt úgy, mintha viccelne.
    A volt grúz elnÜk szerint orszåga ÜtÜdÊnek megszållåsåra a Nyugat nem megfelelþen reagålt, Ês ez is okolható azÊrt, hogy Putyin most Ukrajna ellen is hasonló lÊpÊseket tesz.
    "Ahelyett, hogy józan eszßkre hallgattak volna, inkåbb olyan "szakÊrtþk" Ês hasznos idiótåk szavåra adtak, akik mÊltånytalan mÊrtÊkben Grúziåt okoltåk a konfliktusÊrt" - vÊlekedik Szaakasvili, aki azt is leírja, hogy amikor figyelmeztetett, hogy Ukrajna lehet a kÜvetkezþ åldozat, akkor mÊg a vele rokonszenvezþ politikusok is úgy tettek, mintha kÊpzelþdne.
    Szaakasvili szerint a nyugati kommentåtorok egy rÊsze most is úgy tesz, mintha Moszkvånak tÜrtÊnelmi okokból joga lenne lerohanni szomszÊdait, Ês van, aki szóhasznålatåval arra utalgat, hogy a Krím igazåból nem rÊsze Ukrajnånak.
    "Putyint valószínÝleg nem fogjåk felzaklatni a nyugati szankciós fenyegetÊsek. Az ilyen szavakat a múltban sem våltottåk tettekre, Ês nyugati politikusok egy rÊsze most is kerekperec elutasítja a bßntetþintÊzkedÊsek lehetþsÊgÊt" - ållapítja meg az egykori grúz elnÜk, aki szerint Európånak Ês Amerikånak kÊt kÊrdÊsre kell vålaszt talålnia: tovåbbra is arra biztatnak-e orszågokat, hogy merjenek arra vågyni, hogy szabadok Ês demokratikusak lehessenek, illetve minden alkalommal magukra hagyjåk-e ezeket az orszågokat, amikor Putyin megbßnteti þket. Miheil Szaakasvili szerint a nyugati demokråciåk sajåt erejßket mindig alå-, míg Oroszorszåg erejÊt mindig túlbecsßlik.
    A volt grúz elnÜk szerint "brutålisan vilågos", hogy Putyin mire tÜrekszik Ukrajnåban: lenyesegeti egyes rÊszeit, hogy a tÜbbiben eluralkodjon a kåosz, ami majd lelohasztja az európai lelkesedÊst, hogy tårt karokkal fogadjåk Ukrajnåt, ami így kÜnnyÝ prÊdåvå vålik Oroszorszåg szåmåra. Szaakasvili szerint Putyin nem fog Ukrajnånål megållni, azutån a balti ållamok kÜvetkeznek, ezÊrt az EU-nak Ês a NATO-nak azonnal cselekednie kell.
    Gideon Rachman, az FT kolumniståja publicisztikåjåban arról ír, hogy szerinte Oroszorszåg nincs abban a helyzetben, hogy új hideghåborút vívjon, mert az orosz gazdasåg legalåbb annyira fßgg a Nyugattól, mint a Nyugat Oroszorszågtól, a gazdag oroszok termÊszetesnek veszik, hogy elruccannak Pårizsba vagy Londonba a hÊtvÊgÊre, milliårdokat tartanak nyugati bankokban vagy befektetÊsekben, råadåsul eddig sem a brit, sem a svåjci hatósågok nem nagyon kÊrdezþskÜdtek, hogy honnan szårmaznak azok a milliårdok, holott maga az orosz jegybank úgy becsßli, hogy az orszågból 2012-ben tåvozó 56 milliård dollår mintegy kÊtharmada piszkos pÊnz, bÝncselekmÊnyekhez kÜthetþ. A pletyka szerint Putyin is milliårdokat tart valahol Nyugaton, vÊlhetþen nem mindet a kremli fizetÊsÊbþl tette fÊlre - írja Rachman. A beutazåsi tilalom pÊldåul attól fosztanå meg az orosz elitet, hogy Nyugaton felhalmozott javait Êlvezze - mutat rå a szerzþ.
    Rachman utal arra is, hogy az európai vezetþket aggaszthatja az orosz gåzcsapok elzåråsa miatt otthonaikban didergþ vålasztók rÊmkÊpe, ugyanakkor úgy vÊli, mind Európa sebezhetþsÊge, mind Moszkva hajlandósåga a "gåzfegyver" bevetÊsÊre túl lehet hangsúlyozva. Az orosz exportbevÊtelek 70 szåzalÊka ebbþl szårmazik, Oroszorszågnak el kell adnia ezt a gåzt - mutat rå Rachman, aki szerint Európa egyre kevÊsbÊ kiszolgåltatott az orosz gåznak, mert az alternatív energiaforråsok mind nagyobb teret nyernek.