(MTI) - Egy törökkori kõépület maradványa mellezz tímármûhely cserzõ- és áztatógödrei, valamint két faszerkezetes épület nyomai is elõkerültek eddig az Egerben, a Dobó téren zajló régészeti kutatások alkalmával - mondta el Halász Ágoston, az egri Dobó István Vármúzeum ásatásvezetõ régésze az MTI-nek.
A téren január végén megkezdett ásatásokat a történelmi belváros rehabilitációs programja tette szükségessé. Halász Ágoston szerint az eddigi leletek a térre tervezett szökõkút gépházának és alapozásának mélyítésekor kerültek elõ.
A szakember elmondta: a háznak mintegy 3,5-szer 6 méteres területû része bukkant elõ, ám legalább kétszer-háromszor ekkora része még a föld alatt rejtõzik. Legfelsõ padlószintje a jelenlegi térburkolat alatt alig több mint fél méterre volt. Az épületbõl a nagyszámú kora újkori kerámián kívül 16. századi kályhacsempék, balták és rozettás mintájú bronz ruhadísz került elõ.
A bõrkikészítõ mûhely fellelt öt gödrérõl elmondta: eddig egyebek mellett törökkori lábbelik talpait, egy láncing maradványát, fa használati tárgyakat, aranyozott bronz ruhadíszt, ép tintatartót és egy összeállítható festett üvegedényt találtak a régészek.
Halász Ágoston rámutatott: az emlékek mindössze 60-80 centiméter mélyrõl kerültek elõ, ami kiemeli a tér területének fontosságát a 16-17. századi Eger kutatása szempontjából.
Hozzátette: a város többi részén a 18-19. századi épületek alapozása szinte biztosan elpusztította az egykori város maradványait. "Jelentõsek ezek a leletek, mert viszonylag kevés régészeti kutatás folyt Egerben, így szûkösek az információink a város korabeli életérõl" - mondta.
Megemlítette: a Dobó téren és környezetében utoljára érdemi kutatás majdnem fél évszázada, az egykori Centrum áruház építése elõtt zajlott Kovács Béla vezetésével. Akkor Árpád-kori és késõközépkori falmaradványokat találtak.
Halász Ágoston szólt arról is, hogy a Dobó téri kutatások hamarosan lezárulnak, ezt követõen - a fõtértõl mintegy 100 méterre - a rehabilitációs program keretében kialakítandó Végvári vitézek terén folytatják a munkát. Mivel itt jelentõs földmunkákra lesz szükség, a szakember nem tartja kizártnak, hogy onnan is kerülhetnek elõ leletek.
A belvárosi ásatások mellett a várban is zajlanak feltárások. A turisztikai attrakcióik fejlesztését célzó beruházáshoz kapcsolódva több helyszínen is dolgoznak a régészek. Az egyik terület a Zárkándy-bástya, amelyet az 1550-es években Zárkándy Pál várkapitánysága idején kezdtek el építeni.
Nagy László, az egyik ásatásvezetõ régész elmondta: a munkát tavaly õsszel kezdték meg az itt futó Eger-Putnok vasútvonal 1900-as évek elején történt megépítése óta folyamatosan pusztuló területen. Reményei szerint, ha megkezdõdik a bástya felújítása, õk is folytathatják a kutatást.
Elmondása szerint a gazdag leletanyagon túl az ásatás nagy segítséget nyújtott a korabeli bástyaépítészet megértéséhez is.
A Zárkándy-bástya területén kiásott leletek között rengeteg a 16.-17. századi edénytöredék. Három, vélhetõen a 17. század második, a 18. század elsõ felébõl származó csontváz is elõkerült. A maradványokat elõször az 1596-os ostromhoz kötötték, most azonban inkább a kuruc kort valószínûsítik. Fém leleteket is találtak a régészek, ezek jellemzõen napi használati tárgyak, hadieszközök.
"Jövõre szeretnénk publikálni a feltárás anyagát" - tette hozzá Nagy László.
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!