(MTI) - Vlagyimir Putyin orosz elnök nem foglalkozik a Nyugat vĂ©lemĂ©nyĂ©vel, Ă©s határozottan, gyorsan cselekszik a KrĂm fĂ©lsziget ĂĽgyĂ©ben, hogy mindenkit kĂ©sz tĂ©nyek elĂ© állĂtson - vĂ©li a tekintĂ©lyes amerikai kĂĽlpolitikai kutatĂłintĂ©zet, a Carnegie AlapĂtvány a Nemzetközi BĂ©kĂ©Ă©rt moszkvai intĂ©zetĂ©nek igazgatĂłja.
Dmitrij Trenyin a Spiegel Online nĂ©met hĂrportálnak adott interjĂşban elmondta, szerinte az orosz elnök arra számĂt, hogy egy "korlátozott katonai akciĂłval elkerĂĽlheti a vĂ©rontást a KrĂm fĂ©lszigeten", Ă©s "Ă©rzi, hogy csak kĂ©t szövetsĂ©gese van: a sereg Ă©s a flotta". Az orosz elnököt hidegen hagyja a nyugati felháborodás, mert "az utĂłbbi hĂłnapokban Nyugaton annyira befeketĂtettĂ©k õt Ă©s országát, hogy Ăşgy Ă©rzi, ennĂ©l rosszabb már Ăşgysem lehet" - tette hozzá a Carnegie Moscow Center igazgatĂłja. Korábban a Kremlben minden döntĂ©s elõtt felmerĂĽlt, vajon mit szĂłl majd a Nyugat, de ennek vĂ©ge, hiszen "Oroszország megĂtĂ©lĂ©se annyira leromlott, hogy a Kremlnek már nincs vesztenivalĂłja" - fejtette ki.
  Â
A KrĂm fĂ©lszigeten hirtelen megjelent fegyveresek fegyelmezetten Ă©s cĂ©ltudatosan dolgoznak, professzionális akciĂłikkal megakadályozzák, hogy a szárazföld felõl bejussanak a terĂĽletre ukrán katonai alakulatok, rendõri erõk vagy önkĂ©ntes csapatok - mondta a szakĂ©rtõ, aki szerint Putyin a katonai erõ felmutatásával Kijevnek azt ĂĽzeni, hogy nem Ă©rdemes beavatkoznia a folyamatba, Washingtonnak pedig azt, hogy a KrĂm az orosz befolyási övezet elszakĂthatatlan rĂ©sze. Moszkva a következõ lĂ©pĂ©skĂ©nt várhatĂłan gazdasági segĂtsĂ©get nyĂşjt majd a fĂ©lsziget lakosságának, Ă©s tárgyalást kezd a tatár kisebbsĂ©ggel, hogy ne fajuljon el a konfliktus. Azt azonban valĂłszĂnĂ»leg mĂ©g nem döntöttĂ©k el, hogy mi legyen a fĂ©lsziget sorsa - vĂ©li Dmitrij Trenyin.
  Â
Szerinte az orosz vezetĂ©snek az lenne a legjobb, ha Ukrajna szĂ©tszakadna, mert a nyugati rĂ©giĂłkat soha nem sikerĂĽlt igazán beilleszteni az orosz birodalomba, a gazdaságilag erõs dĂ©li Ă©s keleti vidĂ©keken viszont lĂ©tre lehetne hozni egy oroszbarát államot. Ugyanakkor valĂłszĂnĂ»bbnek tĂ»nik az egysĂ©g fennmaradása Ă©s a viszonyok átrendezĂ©se a föderáciĂł - a többĂ©-kevĂ©sbĂ© önállĂł egysĂ©gekbõl állĂł laza államberendezkedĂ©s - elve alapján. Oroszországnak ez is megfelelne, hiszen befolyást gyakorolhatna a dĂ©li Ă©s a keleti tĂ©rsĂ©gre, Ă©s a kĂĽl- Ă©s biztonságpolitikát ugyan továbbra is Kijev irányĂtaná, de "egy ilyen Ukrajnát vĂ©lhetõen nem vennĂ©nek fel a NATO-ba Ă©s az EU-ba" - mondta Dmitrij Trenyin.
,
HĂrközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!