(MTI) - Bosznia-Hercegovina háromtagú államelnökségének horvát tagja szerint az országban folyó tüntetések nem számítanak államcsínynek, inkább arról van szó, hogy "már akkora volt a nyomás a bosnyák fazékban, hogy lerepült a fedõ".
A szarajevói Oslobodjenje címû napilap pénteki számában megjelent interjúban Zeljko Komsic azt is kifejtette, hogy a Tuzlában, Szarajevóban és más boszniai városokban lezajlott február eleji incidensek megismétlõdhetnek. Szerinte néhány hónap vagy egy év múlva akár a tüntetések újabb hullámára is lehet számítani, "amely pusztítóbb lesz a mostaninál, pusztító, mint egy földrengés. Amennyiben nem csapunk le elsõsorban a korrupcióra és a bûnözésre, szinte biztos, hogy ez megtörténik". Úgy értékelte, hogy a tiltakozások éppen azért törtek ki, mert sem a hatalom, sem az igazságszolgáltatás nem lép fel ezen ügyek ellen.
"A tüntetések a Bosznia-Hercegovinában uralkodó igazságtalanság miatt törtek ki. A tüntetések az országban általános gazdasági és szociális katasztrófa miatt törtek ki, és azért, mert még csak remény sincs arra, hogy jobb legyen. És végül, a tüntetések azért törtek ki, mert a politika semmilyen szociális szolidaritást nem mutat a néppel szemben" - részletezte a bosznia-hercegovinai soros elnök.
Komsic arra is rávilágított, hogy senki nem tud ellenérveket felhozni a 200-300 konvertibilis márkát (32-47,5 ezer forint) kitevõ nyugdíjakkal szemben.
Bakir Izetbegovic, az államelnökség bosnyák tagja korábban azt mondta, hogy a február eleje óta tartó megmozdulások mögött felfedezhetõ a szervezettség, amelynek célja államcsíny végrehajtása volt. Szerinte a tüntetések célja egy hatalmi vákuum létrehozása lett volna, amit már különbözõ forgatókönyvek szerint lehetett volna kihasználni. Nyomozást sürgetett annak kiderítésére, hogy kik állnak az események hátterében, kik adták az utasításokat, és kik voltak azok végrehajtói. Komsic ezzel kapcsolatban azt mondta: annak kiderítése, hogy voltak-e szervezett megmozdulások, a rendõrség feladata.
Bosznia-Hercegovina fõleg horvátok és bosnyákok lakta országrészében, a bosnyák-horvát föderációban február 5-én kezdõdtek tiltakozások. A tüntetések közvetlen kiváltó oka négy tuzlai privatizált nagyvállalat csõdbejutása volt. A csalódott emberek azért vonultak az utcára, mert szerintük a vezetés szemet hunyt afelett, hogy tízezren maradtak munka nélkül, ráadásul már ezt megelõzõen is négy és fél éve nem kaptak fizetést. A tiltakozások késõbb más bosnyák városokra is átterjedtek, a tömeg több kormányzati hivatalt megtámadott, és felgyújtotta egyebek között a szarajevói államelnökség épületének egy részét is.
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!