(MTI) - Van potenciál Magyarországon a sûrített földgáz (CNG) közlekedési célú felhasználásában, a Gazprom célja az, hogy segítse ennek elterjedését Európa-szerte - mondta Tobias Noack, a Gazprom Germania közlekedési célú gázokkal foglalkozó vezetõje csütörtökön Budapesten a Magyar Energia Fórumon.
A Gazprom nemcsak az ehhez szükséges gázt adná, töltõállomások kiépítésével is támogatná a programot.
Tobias Noack kiemelte: Magyarországon a legutóbbi adatok szerint mintegy 4 millió gépjármû fut az utakon, ezek töredéke - mindössze 400 jármû - CNG-üzemû, ugyanakkor tavaly 10 százalékkal nõtt a piac a nem annyira jól kiépített infrastruktúra ellenére is. Hozzáfûzte, Magyarországon 4 töltõállomás van, kettõ Budapesten, egy-egy pedig Szegeden és Gyõrben.
Csehországban, és Szlovéniában már a magyarnál jobban kiépült a rendszer, sõt tavaly Lengyelországban már üzembe is állították az elsõ európai LNG (folyadék formájú CNG) üzemû buszokat a tömegközlekedésben, vagyis Magyarországon még nagy fejlõdési lehetõség van - mondta a szakértõ.
Tobias Noack elmondta: ha az európai közlekedésben meghonosodnának a gázüzemû jármûvek, jelentõsen csökkenne a levegõszennyezés és mérséklõdne a zajterhelés is. Ráadásul a CNG lényegesen olcsóbb mint a dízel üzemanyag vagy a gázolaj.
Hozzáfûzte: az Európai Unióban az a cél, hogy 2020-ra 8 százalékra emelkedjen a CNG-üzemû jármûvek száma, míg az olajalapú üzemanyag által hajtottaké 89 százalékra csökkenjen.
Tobias Noack kitért arra is, hogy Európán belül elsõsorban észak-keleten szeretnének CNG és LNG töltõállomásokat kiépíteni, de érdekes a Gazpromnak a dél-kelet-európai térség is, mivel itt még nem épült ki a sûrített földgáz piaca.
A konferencia keretében tartott kerekasztal beszélgetésen Nagy Zoltán, a Linde Gáz kelet-európai energetikai igazgatója a paksi bõvítéssel kapcsolatban elmondta: Paksra Magyarországnak szüksége van, ellátásbiztonsági szempontból is fontos, nincs más alternatívája annak a villamosenergia-mennyiségnek, amelyet ott megtermelnek. A szakértõ szerint ugyanakkor nem helytálló az az elképzelés, hogy dupla kapacitással is mûködhet az erõmû, bár lesznek olyan évek, amikor a régi és az új blokkok is mûködnek.
Nagy Zoltán felhívta a figyelmet arra, amikor sokan arról beszélnek, hogy a beruházásnak köszönhetõen több mint 10 százalékkal olcsóbb lehet az áram, akkor csak a változó költségeket veszik figyelembe, nem nézik meg, hogy a beruházás fajlagosan mit jelent az országnak, a lakosságnak, az energiaszektornak.
Úgy vélte, úgy kell kivezetni a régi blokkokat, hogy nagyjából ugyanabban az idõben lépjen be az azzal hasonló teljesítményû blokk, vagyis nem célszerû a dupla kapacitás kiépítése.
Nagy Zoltán, a Magyar Áramszolgáltató Kft. ügyvezetõ igazgatója azt hangsúlyozta: most nem lehet megítélni, hogy 2030-ban mennyi lesz az áram ára, illetve tud-e Magyarország exportálni a megtermelt többletenergiából. Elmondta: erõsen kétségesnek tartja, hogy Magyarország állítja majd elõ a régióban a legolcsóbban a villamosenergiát, illetve azt is, hogy csökken az ára.
Franciaországban például a teljes fogyasztás 80 százalékát atomenergiából állítják elõ, és mégis piaci áron értékesítik. A piacnak a gazdasági logika mentén hosszú távon fenntarthatónak kell lennie - fogalmazott.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!