|
Egyre több a hódok okozta kár a Kisalföldön
MTI
2014 February 28, Friday
(MTI) - Egyre több kárt okoznak a hódok a Kisalföldön - mondta el a térség erdõgazdálkodásáért felelõs társaság illetékese az MTI-nek.
|
(MTI) - Egyre több kárt okoznak a hódok a Kisalföldön - mondta el a térség erdõgazdálkodásáért felelõs társaság illetékese az MTI-nek.
Iványi Ákos, a Kisalföldi Erdõgazdaság Zrt. közönségkapcsolati megbízottja elmondta, hogy a hódok által kidöntött faanyag mennyisége meghaladja az évi 500 köbmétert, és fiatal erdõsítéseikben is hektárszámra kénytelenek pótolni a kirágott fácskákat.
A körberágástól kidõlt fák eleve veszteséget jelentenek, de az állva maradó, "lábon száradt" egyedek balesetveszélyesek is, különösen, ha ferdén dõlve a szomszéd fák koronájába akadnak.
A szakember ismertetése szerint egy hódcsalád akár egy fél hektárnyi friss ültetésû nyárast képes néhány éjszaka alatt tönkretenni.
Hozzátette: az öregebb erdõkben az okoz gondot, hogy a hódkárok miatt keletkezõ foghíjakon, tisztásokon erõteljes gyomosodás, cserjésedés indul meg, ami a késõbbi erdészeti munkákat akadályozza. Hosszabb idõtávon a növedékveszteség és az erdõk széndioxid-megkötõ képességének romlása is jelentõs hatás, valamint járulékos kár az is, hogy a kidöntött fák, illetve a helyükön megerõsödõ aljnövényzet akadályozza az árvizek lefolyását.
A Hanságban az okoz problémát, hogy a számtalan szûkebb vízelvezetõ csatorna némelyikében a hódok által épített kisebb gátak jelentõsen, akár tizedére képesek csökkenteni a lefolyó víz mennyiségét - mondta Iványi Ákos.
Megemlítette, hogy a hódok üregei miatt rendszeresen süllyednek meg a csatornák partján kialakított utak is, a gödrök pedig olyan mélyek lehetnek, hogy azokban bármelyik, traktornál kisebb kerekû jármû elakad.
A problémára már a természetvédelmi szakemberek is keresik a megoldást - jelezte az erdõgazdaság munkatársa.
Emlékeztetett arra: a nyolcvanas évek közepén telepítettek a rágcsáló által túlnépesedett Nyugat-Németországból eurázsiai hódokat Ausztriába, majd az állatok a határmenti térségbõl, a vizek mentén érkeztek Magyarországra. Elõször 1991-92-ben észlelték az erdészek a hódok rágásának nyomait, ám az állat jelenlétét hosszú ideig titkolták a nagyközönség elõl, nehogy a turistainvázió megzavarja a kontinens-szerte védett, veszélyeztetett faj egyedeinek életét. Késõbb a WWF magyarországi szervezete közel 250 hódot telepített az országba, ebbõl is jutott a Kisalföldre.
Iványi Ákos tájékoztatása szerint az évtized elején 7-900 darabra tették a teljes hazai hódpopulációt. Az állat a Duna teljes hazai szakaszán elterjedt, de épp a Szigetközben van a legtöbb, és itt a legjelentõsebb a szaporulat is.
|
|
|
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!