(MTI) - Együttmûködési szerzõdést kötött az ombudsman és az UNICEF magyar bizottságának vezetõje a gyermekjogok hatékonyabb érvényesítése érdekében kedden Budapesten.
Székely László, az alapvetõ jogok biztosa elmondta, hogy a gyakorlatban már mûködõ közös munka megerõsítését, továbbfejlesztését szolgálja a világszervezet szakosított intézményével kötött együttmûködési szerzõdés, amelyet az ENSZ gyermekjogi egyezményének negyedszázaddal ezelõtti megszületése alkalmából írtak alá.
Hozzátette, ez az egyik leguniverzálisabb egyezmény, ahhoz eddig a Föld mintegy 190 országa csatlakozott, ez rögzíti a gyermekek jogait és az államok ezzel kapcsolatos kötelezettségeit.
Kitért arra, hogy az emberi jogok tisztelete a gyermekjogok elismerésével kezdõdik. A gyermekek jelenének, a jövõ felnõtt társadalmának védelme és jogainak garantálása közös felelõsségünk - hangsúlyozta az ombudsman, aki elmondta azt is: kiemelt feladata a gyermekjogok védelme, amelyet hivatala nemcsak az egyéni panaszokra reagálva, de proaktív módon is igyekszik ellátni.
Felidézte, több éve gyermekjogi honlapot és saját Facebook-oldalt mûködtet a hivatal, és évente indul hivatalból egy-egy idõszerû kérdéskörre összpontosító gyermekjogi vizsgálat. Az idén ennek középpontjában a gyermekvédelmi rendszer átalakítása, a gyermekbántalmazást megelõzésére szolgáló jelzõrendszer mûködése áll.
Székely László kiemelte: a gyermeki jogok hazai érvényesülése terén jelentõs változást és nagy kihívásokat jelent a gyermekvédelmi szolgálat reformja, amelynek egyik fontos célkitûzése, hogy a védelembe vett gyermekek minél kevesebb idõt töltsenek nevelõotthonokban és minél többen minél hamarabb nevelõszülõkhöz kerüljenek.
Danks Emese, az UNICEF magyar bizottságának ügyvezetõ igazgatója a negyedszázaddal ezelõtti nemzetközi egyezmény megszületése óta világszerte elért eredményeket ismertetve elmondta: ez idõ alatt a gyermekhalandóság mintegy felére csökkent, hozzávetõleg 90 millió gyermek az egyezményben rögzítettek érvényesülésének is köszönhetõen megélte az 5. születésnapját. Ám még 2012-ben is több mint 6 millió kisgyermek hunyt el azért, mert esélyt sem kapott az élethez, a fejlõdéshez, ami azt is jelenti: naponta átlagosan mintegy 18 000 kisgyermek hal meg olyan okok miatt, amelyek már szerény anyagi eszközökkel is kiküszöbölhetõek lehetnének.
A gyermekmunkára kényszerülõk, kényszerítettek aránya világszerte 15 százalék, a lánygyermekek 11 százalékát adják férjhez, gyerekek milliói szenvednek erõszaktól, kegyetlen, megalázó bánásmódtól, elhanyagoltságtól a családban és az oktatásban, 230 millió olyan gyermek van, akit nem anyakönyveznek, így sokkal nehezebben férhet hozzá az egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz. Ugyanakkor negyedszázad alatt 1,9 milliárd ember került jobb higiéniai körülmények közé a javuló csatornázásnak, vízellátásnak köszönhetõen, és 37 százalékkal csökkent a hiányos táplálkozás miatt fejlõdésben visszamaradó gyermekek száma - ismertette a szakember, aki arra is felhívta a figyelmet: a nélkülözés világszerte nem egyenlõen oszlik el.
Danks Emese a magyarországi viszonyokról szólva elmondta: a gyermekhalandóság negyedszázad alatt 65 százalékkal csökkent, 1990-ben 1000 élve születésre 19 gyermekhalál jutott, ma 6, ami hasonló az új-zélandi, a kubai vagy a montenegrói adatokhoz, de elmarad Luxemburgtól vagy Izlandtól, ahol 2 gyermek hal meg 5 éves kora elõtt. Ugyanakkor az anyai halálozás aránya Magyarországon négyszerese a környezõ országokénak.
A szakember szóvá tette, hogy a hazai adatok bizonyos vonatkozásokban hiányosak: keveset tudni például a gyermekek alultápláltságáról, fejlõdési rendellenességeirõl, csupán arról vannak megbízható adatok, hogy a csecsemõk 9 százalékának születési súlya alacsony.
Szalayné Sándor Erzsébet nemzetiségi ombudsmanhelyettes a rendezvényen azt emelte ki: jól átgondolt külsõ segítség nélkül a cigányság nem jut ki a "rendszerszintû hátrányok" csapdájából.
A biztoshelyettes beszélt arról, hogy a többségi társadalomtól jelentõs mértékben elszakadt cigányság több szempontból is csapdahelyzetbe került. Az egyre alacsonyabb foglalkoztatottság, iskolázottság, társadalmi státus lefelé irányuló spirálja nehezen megállítható. A munkanélküliség egyik fõ oka az alacsony képzettség, ugyanakkor egy családban csak akkor tanulhatnak, ha van, aki a keresetébõl eltartja az iskolába járót. Az alacsony foglalkoztatottság egy másik oka az elõítéletesség, ami tovább erõsíti a rendszerszintû hátrányok visszahúzó erejét.
Ebbe a kedvezõtlen tendenciába illeszkedik a cigánygyermekek oktatásával kapcsolatban "az egyes intézmények közötti sajátos munkamegosztás, hogy ilyen semlegesen fogalmazzak" - jegyezte meg Szalayné Sándor Erzsébet, aki hozzátette: sajátos módon a szegénység - amely azt gondolnánk, hogy nem kedvez a gyermekvállalásnak - magas gyermekszámmal párosul, talán, mert sokak életének ez ad egyedül értelmet, miközben a viszonylagos jólét éppen, hogy nem kedvez a gyermekvállalási kedvnek.
Ezeknek a kedvezõtlen jelenségeknek a feltárásában segíthet az UNICEF-fel közös munka - mondta a nemzetiségi biztoshelyettes.
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!