(MTI) - Ha az új ukrán hatalom megfelelõ külsõ forráshoz jut Nyugatról, képes lesz mûködtetni az államot, és ezzel normalizálódhat a helyzet Ukrajnában - mondta Póti László, a Magyar Külügyi Intézet tudományos fõmunkatársa hétfõn az MTI-nek.
A szakértõ emlékeztetett: péntek délutántól, amikor Viktor Janukovics, az azóta leváltott államfõ és a parlamenti ellenzéki pártok között megállapodás jött létre, amelyet a tüntetõk nem fogadtak el, és Janukovics elmenekült Kijevbõl, fennállt annak a veszélye, hogy az ország keleti részében ellenállás alakul ki a Kijevben gyõztes politikai erõkkel szemben, és egyfajta kettõs hatalom lesz Ukrajnában. Azonban keleten nem volt olyan politikai erõ, amely vállalta volna, hogy élére áll ennek a szembenállásnak. Továbbá az ukrán belügyminisztérium teljes állománya átállt a kijevi tüntetõk oldalára, ezért keleten már nem lehetett rendõri erõkkel szétverni azoknak a demonstrálóknak a csoportját, akik szolidárisak voltak a Majdan tüntetõivel. Így végül elillant annak a kockázata, hogy ez a kettõs hatalom kialakuljon - mutatott rá.
Póti László kifejtette: mindeközben Kijevben "viharos gyorsasággal" felálltak az átmeneti szervek, és megállapodtak az elõre hozott elnökválasztás idõpontjában is. E gyorsaság oka, hogy a politikai válságban gyõztes erõk mielõbb normalizálni akarják a helyzetet, azt szeretnék, ha folytonosság lenne az ukrán állam mûködésében - vélekedett.
Mint mondta, ugyanakkor a tüntetõk - akik nem azonosak az ellenzéki pártok táborával - egyelõre nem akarják elbontani a barikádokat a fõvárosban, mert fenn akarják tartani a jogot, hogy kontroll alatt tartsák az új irányítást, az új hatalom egyfajta ellenzéke akarnak lenni.
Julija Timosenko volt kormányfõ visszatérésével kapcsolatban az elemzõ közölte: az, hogy a politikus nem akar az átmeneti kormány miniszterelnöke lenni, jelzi, hogy inkább az államfõi posztra pályázna. Ugyan az elmúlt hónapok tüntetéseit csak a társadalom 45-50 százaléka támogatta, nem valószínû, hogy lenne olyan elnökjelölt, akire az elsõsorban az ország déli és keleti részén élõ, a demonstrációkat nem támogató ukránok szívesen szavaznának - magyarázta. Hozzátette: azok az ellenzéki vezetõk pedig, akik Kijevben az eddigi események élén álltak, nem igazán nagyformátumú politikusok, ezért valószínû, hogy Timosenko nyeri meg az elnökválasztást.
Megjegyezte: az ellenzéki vezetõk várhatóan inkább az új kormányban jutnak szerephez.
Póti László arról is beszélt, hogy bár Oroszország vélhetõen "elzárja a pénzcsapokat", az Európai Unió pénzügyi segítséget nyújthat Ukrajnának, aminek reformok végrehajtása lesz a feltétele. Ha az ország valóban megkapja a szükséges segítséget az EU-tól és nyugati pénzügyi intézményektõl, akkor az új vezetés hozzájuthat ahhoz a forráshoz, amely az állam mûködtetéséhez szükséges, és elkezdheti azt a munkát, amely tartósan normalizálhatja az országot - közölte a szakértõ.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!