Újratemetik a XIII. századi templomalapító földi maradványait Zalaegerszegen
MTI
2014 February 23, Sunday
Újratemetik vasárnap a Zalaegerszeg andráshidai városrészében álló templomban a kegyhelyet még a XIII. században építtetõ kegyúr földi maradványait, amelyekre tavaly novemberben bukkantak rá a régészek.
|
(MTI) - Újratemetik vasárnap a Zalaegerszeg andráshidai városrészében álló templomban a kegyhelyet még a XIII. században építtetõ kegyúr földi maradványait, amelyekre tavaly novemberben bukkantak rá a régészek. A román stílusú, az 1260-as évek körül épült templomban 2012-ben a fal vizesedése miatt kezdõdtek felújítási munkálatok, majd nem sokkal késõbb a karzaton elektromos hiba miatt tûz keletkezett, aminek füstje bekormozta a templom boltozatát. Az újabb kár már a templom teljes rekonstrukcióját szükségessé tette - idézte fel a felújítás és az ásatás elõzményeit tavaly novemberben Kaján Imre, a Göcseji Múzeum igazgatója. A régészek felásták a padozat alatti területet, így bukkantak rá két sírra a templom közepén. Orha Zoltán régész elmondta: elõször egy gyermek csontvázára bukkantak, amelynek lábainál bõrszerû maradványokat találtak. Alatta leltek rá az egykori templomépíttetõ valószínûsíthetõ nyughelyére 220 centiméter mélyen. A templomalapító a történelmi források szerint a Terjék nemzetséghez tartozó Andornak nevû (ami az András régiesen) kis- vagy középnemes lehetett. Az akkori szokások szerint csak az alapítót és családját illette az a jog, hogy az oltár elé temessék. A Terjék nemzetség az akkoriban még Lovászi néven említett késõbbi Andráshida birtokosa volt. A kutatók azt remélték, hogy a kegyúr sírjában találnak olyan, az egykori viseletéhez tartozó tárgyakat, amelyek segítenek pontosítani a templom építésének korát, de nem bukkantak ilyen leletre. Az egykori koporsó fájából próbáltak ép darabokat kiemelni, hogy annak révén, dendrokronológiai vizsgálatokkal állapítsák meg az építés idejét, de a fa rossz állapota miatt nem sikerült értékelhetõ anyagmintát venni. A régészeti kutatások kiindulópontja volt, hogy kiderítsék a 13. század második felében épült román templom eredeti, késõ Árpád-kori apszisának - a szentély záró részének - formáját, mert azt az 1785-ös felújítás során elbontották. A falkutatás és az alapozási árok jellemzõi szerint poligonálisan, vagyis sokszögben záródott a szentély, ami a koragótika felé mutat. A római katolikus templom rekonstrukciójának költsége mintegy 20 millió forint. A Jézus Szíve Plébánia 8 millió forintot nyert el ehhez pályázati támogatásként, és az adományokon kívül az egyházmegye és a zalaegerszegi önkormányzat is hozzájárult a költségekhez. A rekonstrukció során a templom új burkolatot kap, amely az egykori apszis formáját, illetve a templomalapító kegyúr sírjának helyét is mutatja majd.
|
|
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!