| Kormány |
|---|
(MTI) - A jövõben a teljesítmény- és hálózatbõvítéssel, a csatlakozással, a bekötéssel, a mérõhely-kialakítással kapcsolatos költségek, illetve a fejlesztési hozzájárulás összegének legalább 50 százaléka a szolgáltatókat terheli |  |
| |
| |
| |
| |
|
| MTI hírek |
|---|
| Külföld |
| | Magyarország |
| | EU |
| | Külföld |
| | Magyarság |
| | Sport |
| | Tudomány |
| | Külföld |
| | Sport |
| | Egészségügy |
| | Labdarúgás |
| | Bûnügy |
| | Baleset |
|
|
|
Répás: minden közösségnek joga van nyelvét szabadon használni
MTI
2014 February 20, Thursday
(MTI) - A nemzetpolitikai helyettes államtitkár szerint minden közösségnek joga van kultúráját megtartani, megerõsíteni, nyelvét fejleszteni és szabadon használni.
|
(MTI) - A nemzetpolitikai helyettes államtitkár szerint minden közösségnek joga van kultúráját megtartani, megerõsíteni, nyelvét fejleszteni és szabadon használni.
Errõl Répás Zsuzsanna Az Anyanyelvhasználat külhonban - a jogi lehetõségektõl a megvalósításig címû konferencia nyitónapján beszélt csütörtökön a fõvárosban.
A nemzetpolitikai helyettes államtitkár szerint még rengeteg tennivaló akad a magyar nyelv teljes körû és szabad használata területén. Ami a Magyarországon élõk számára magától értetõdõ természetességgel adott, az a szomszédos országokban a magyarság számára sokszor nehéz küzdelem tárgya - mondta Répás Zsuzsanna, aki a Nemzetpolitikai Kutatóintézet tanácskozásán hangsúlyozta a nyelv közösségmegtartó erejét, és úgy fogalmazott: egy nemzet fennmaradásának egyik tartóoszlopa saját, csak rá jellemzõ nyelve, nyelvi kifejezésmódja.
A közös nyelv közös gondolkodásmódot, kulturális alapot, összetartozást feltételez - tette hozzá.
Répás Zsuzsanna szerint ha megszûnnénk egy nyelvet beszélni, az a Kárpát-medence magyarságának létét, identitását tenné kétségessé.
Minden közösségnek joga van kultúráját megtartani, megerõsíteni, nyelvét ápolni. A közösségen belül minden egyénnek joga van anyanyelvével azonosulni, és ezt másokkal tiszteletben tartatni - rögzítette a helyettes államtitkár.
Hozzátette: minden közösségnek joga van arra is, hogy nyelvét fejlessze és szabadon használja. Elengedhetetlen az is, hogy a magyar közösség tisztában legyen jogaival, és tudatosan használja azokat - mutatott rá. Kitért arra, hogy a Magyar Állandó Értekezlet által elfogadott stratégia alapján számos programmal igyekeznek megerõsíteni a magyar nyelvû intézményeket és a magyar nyelvhasználatot.
Gyeney Laura, a Kisebbségi Jogvédõ Intézet vezetõje arról beszélt, hogy amíg megõrizzük anyanyelvünket, addig a nemzet is él.
Az intézet legfontosabb feladata a kollektív és egyéni erõfeszítések támogatása jogsegélyszolgálaton keresztül - mondta. A kétnyelvûség területén a legnagyobb probléma a bíróságoknál van - jelezte, hozzátéve: a hozzájuk érkezett jelzések szerint a bírók sokszor nem is rendelkeznek az ehhez szükséges megfelelõ képesítéssel.
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetõje a nyelvi jogkiterjesztés fontosságát hangsúlyozta. A bátor nyelvhasználat az autonómia egyik eleme - jelentette ki.
Bartha Csilla, az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos fõmunkatársa kiemelte: ahol megvannak a jogvédelmi keretek a kisebbségi anyanyelv használatára, sokszor ott sem mûködnek kellõképpen. A másik probléma a jogtudatosság hiánya - mutatott rá. Hangsúlyozta: ahol tényleges gazdasági erõvel is bír a magyar közösség, ott még az elindult nyelvi asszimilációs folyamatok is megváltoztathatók.
A Magyarság Házában kezdõdött tanácskozás pénteken folytatódik. Szó lesz többek között a civil szervezetek szerepérõl a nyelvi jogok gyakorlatba ültetése területén.
|
|
|
|
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!