(MTI) - Az Európai Unió meg fogja vizsgálni a szankciók lehetõségét az ukrajnai erõszakos események felelõseivel szemben - jelentette be szerdán Brüsszelben Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai fõképviselõje.
Ashton nagyköveti értekezletet hívott össze, amelyen közleménye szerint "minden lehetõséget megvizsgálnak, köztük a tüntetések erõszakos elfojtásának felelõseivel, illetve a jogsértések elkövetõivel szembeni szankciók lehetõségét is".
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke közleményében szintén jelezte: arra számít, hogy a tagállamok sürgõsen lépéseket fognak tenni az ukrajnai erõszak felelõseivel szemben.
Az EU tagállamainak külügyminiszterei csütörtökön rendkívüli ülést tartanak Brüsszelben.
Az Ukrajnában az elõzõ napon fellángolt véres erõszak nyomán a különbözõ uniós tagállamok vezetõ képviselõi sorra tettek felháborodott nyilatkozatokat, és foglaltak állást a szankciók lehetõségének napirendre tûzése mellett. Így tett szerdán - Najat Vallaud-Belkacem szóvivõ útján - Francois Hollande francia köztársasági elnök.
Didier Reynders belga külügyminiszter szintén olyan rádiónyilatkozatot tett, miszerint Belgium a kijevi vérfürdõ után uniós szankciókat szorgalmaz az ukrán vezetéssel szemben. A külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy a szankciók elrendelése nem lenne öncélú, hanem arra irányulna, hogy kezdõdjön párbeszéd Ukrajnában a szemben álló felek között.
Reynders szerint Németország is egyetért azzal, hogy ilyen módon kell nyomást gyakorolni a kijevi rezsimre. Szankciókat javasolt Ukrajna ellen Donald Tusk lengyel miniszterelnök, a svéd és dán külügyminiszter, valamint a litván és az észt elnök is.
Az uniós külügyminiszterek legutóbbi, február 10-én tartott brüsszeli tanácskozásán a résztvevõk még arra a következtetésre jutottak, hogy egyelõre nincs szükség büntetõ szankciókra - uniós beutazási tilalomra, illetve vagyonbefagyasztásra - az erõszak alkalmazásáért felelõsnek tartott ukrán vezetõkkel szemben. Most viszont diplomaták szerint felmerült az is, hogy e két, természetes személyekkel szemben érvényesítendõ intézkedéseken túlmenõen ukrán jogi személyeket, köztük vállalatokat is feketelistára tegyenek.
Martin Schulz, az Európai Parlament német, szociáldemokrata elnöke közleményében kijelentette, hogy minden áron el kell kerülni a további vérontást. A politikus szerint a történtek megrázóak és elfogadhatatlanok, amelyekre sürgõsen határozott választ kell adni.
"A jelenlegi ukrán vezetésnek helyet kell adnia egy átmeneti, nemzeti egységkormánynak, és elõre hozott választásokat kell tartani az állami hatóságok legitimitásának helyreállítása érdekében" - jelenti ki az EP-elnök, aki a rohamrendõröket és az ellenzéki tiltakozókat is az erõszak beszüntetésére szólítja fel.
Martin Schulz a párbeszéd folytatására szólította fel a feleket, illetve hiteles, célzott szankciókat sürgetett mindazok ellen, akik felelõsek az emberi jogok megsértéséért. Ugyanakkor jelentõs anyagi segítség felajánlását tartja szükségesnek arra az esetre, ha sikerül békésen rendezni a válságot.
Csütörtökön az Európai Parlament házbizottságaként mûködõ úgynevezett elnökök konferenciája is megvitatja az ukrán helyzetet, ahová Stefan Füle bõvítési biztost is meghívta, hogy megvitassák az EU ukrajnai stratégiájának jövõjét.
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!