(MTI) - A magyar lakosság túlnyomó többsége nem nukleárisenergia-ellenes - mondta Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke kedden Kalocsán. Hozzátette, hogy õ maga sem az, de hiányolja a vitát a paksi bõvítés ügyében.
A Demokratikus Koalíció elnöke az Összefogás lakossági fórumát megelõzõ sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a magyar lakosság többsége "pragmatikusan gondolkodik", ezért nem ellenzi a nukleáris energia felhasználását, valamint - hozzá hasonlóan - nem is oroszellenes. Az egykori miniszterelnök emlékezetett arra, hogy õ mindig azt mondta, "valószínûleg az atomenergia az egyik legjobb választás", és nem változott meg a véleménye a fukusimai katasztrófa után sem. Hangsúlyozta azonban, hogy Paks bõvítésérõl 2020-ig kell dönteni, utána még van 12 év, és ennyi "a szakma szabályai szerint" elegendõ a blokk felépítésére. "Hova siettünk, miért nem beszéltük meg?" - tette fel a kérdést a DK elnöke, aki a "normális vitát" hiányolta Paks ügyében. "Át voltunk verve, pedig lehet, hogy ez a legjobb megoldás" - fogalmazott.
Ma már nem tudja, hogy kell vagy sem népszavazás Paksról - mondta, hozzátéve, hogy szerinte ha a lakosság nem követeli ki a népszavazást, akkor a döntést a parlamentnek kell magára vállalnia, "de normális körülmények között". Gyurcsány Ferenc a sajtótájékoztatón bemutatta Niedermüller Péter kulturális antropológust, az Összefogás jelöltjét a Bács-Kiskun megyei 3-as választókerületben.
Kitért arra, tudatában vannak, hogy ez nem könnyû vidék a baloldal számára, mert "történelmi, szociológiai tradíciók alapján régóta erõsebb itt a konzervatív, jobboldali gondolkodás". A választókerületben meghatározó mezõgazdaságról azt mondta, hogy az 1970-es, 1980-as években a magyar falu jobban fejlõdött, mint a város. Akkor a háztáji gazdaságok, a téeszek és az állami gazdaságok kitûnõen mûködtek együtt, és ennek következményeként a magyar lett Európa egyik legfejlettebb mezõgazdasága. A rendszerváltozás történelmi tévedésének nevezte a mezõgazdasági nagyüzemek felszámolását és azt a mítoszt, amely "azóta csapdában tartja a vidéket", hogy kizárólag családi gazdaságokra lehet építeni a magyar mezõgazdaságot.
Álláspontja szerint át kellene lépni egy ideológiai dogmát, azt, hogy lehet-e társas vállalkozásnak földtulajdona Magyarországon. A teljes jobboldal nem ért egyet a társas vállalkozások földtulajdon-szerzésével, "sõt bizonyos értelemben hazaárulásnak tekinti", és azzal riogat, hogy akkor a külföld kezébe kerül a föld - mondta. Hozzátette: de nem ez az igazi ok, hanem az, hogy a városi, fõvárosi "újtulajdonosi réteg, így akarja olcsón megszerezni" a földet. Kérdésre válaszolva azt mondta: a baloldal bátortalan volt földügyben, nem mert megküzdeni a jobboldallal. Szerinte békésen együtt kellene élniük a mikro-, a kis-, a közepes és a nagy gazdaságoknak, mert "ebben az ügyben a kádári kompromisszum jó kompromisszum volt".
A lakossági fórumot a város színháztermében tartották, ahol mintegy háromszázan voltak jelen. Gyurcsány Ferenc a sajtótájékoztatón azt kérte, hogy az újságírók csak az elõadásán és Niedermüller Péter bemutatásán legyenek jelen, a nézõi kérdések idejére hagyják el a színháztermet.
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!