|
Paksi erõmû - Konferencia a bõvítésrõl az akadémián
MTI
2014 February 18, Tuesday
(MTI) - A paksi atomerõmû bõvítésérõl rendezett konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia kedden Budapesten.
|
(MTI) - A paksi atomerõmû bõvítésérõl rendezett konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia kedden Budapesten.
Érdemi tudományos eszmecserét, valódi érveket sürgetett a paksi bõvítésrõl Sólyom László volt köztársasági elnök bevezetõjében. Közölte: a rendkívüli horderejû szerzõdés megkötése meglepetésként érte a magyar embereket.
A hatalomgyakorlás hitelességi válságának nevezte a Miniszterelnökségre korlátozott titkos elõkészítést, az "elegendõ információ nélkül az Országgyûlésre hárított döntést" és az "érdemi adatok" titkosítását tíz évre.
A volt köztársasági elnök szerint a döntés olyan szituációban született, amikor válaszúton van a világ energiatermelése, a választáshoz szükség volna az alternatívák részletes ismeretére és megvitatására.
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke kiemelte: az intézmény azzal a céllal adott helyet az eszmecserének, hogy a paksi bõvítés kapcsán erõsödõ politikai értékelés-érvelés helyett a szakemberek tudományosan megalapozott vélemények és érvek alapján kifejthessék álláspontjukat az ország energiagazdálkodásának távlatairól.
Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára elõadásában kiemelte: a következõ húsz évben Magyarországon 6300 megawattnyi új kapacitás rendszerbe állítására van szükség.
Az import növekedése csak egy szintig vállalható, szükség van hazai tulajdonú erõmûvekre - mutatott rá.
Az ellátásbiztonságot, a versenyképességet és a fenntarthatóságot egyszerre figyelembe véve fontos eszköz mind az atomenergia, mind a megújuló energia, mind a széntechnológiák. Nemzetközi tanulmányok is alátámasztják, hogy jó irány a nemzeti energiastratégiában megfogalmazott "atom-szén-zöld" forgatókönyv - fejtette ki az államtitkár, hozzátéve, hogy ez hozza a legkedvezõbb helyzetbe a nemzetgazdaságot.
Az atomenergia hosszú távú felhasználását Magyarországon támogatták a korábbi kormányok is. A jelenlegi kormány gondos gazda módjára jár el akkor, amikor a jelenleg mûködõ paksi blokkok helyettesítésérõl még a kivezetésük elõtt, idõben gondoskodik - hangsúlyozta Kovács Pál.
Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézet igazgatója egyebek mellett kifejtette: 2025-ig összességében 4000 megawattnyi kapacitás esik ki a hazai villamosenergia-rendszerbõl gazdasági és környezetvédelmi okokból. Szerinte felelõs gondolkodás a tervezett ütemezésben elõkészíteni a paksi projektet.
Az orosz-magyar megállapodásban szereplõ hitelkamat kedvezõvé teszi a finanszírozást, érdemes lehet ebben a projektben gondolkodni - fogalmazott. Az általa bemutatott számítások szerint mintegy duplája lenne a beruházási költség, ha a tervezett paksi erõmûvet megújuló energiaforrásokkal váltanák ki.
Felsmann Balázs, a Stratégiai és Nemzetközi Menedzsment Kutatóközpont vezetõje viszont arra hívta fel a figyelmet: kérdés, hogy valóban kell-e Magyarországnak 2023-2025-ös üzembeállással a meglévõ paksi blokkok mellett újabb 2400 megawatt nukleáris kapacitás.
Ma nem lehet megmondani, hogy hol fog tartani a világ tíz év múlva - emelte ki. A legnagyobb felelõsség, hogy mindent döntést akkor hozzunk meg, amikor azt valóban meg kell hozni. Ha elõbb döntünk, akkor lehet, hogy rossz irányba indulunk el - fogalmazott.
|
|
|
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!