(MTI) - Eddig csupán hatan jelentkeztek, hogy visszakérik a jogos tulajdonukat a náci rezsimnek dolgozó mûkereskedõ, Hildebrand Gurlitt több mint ezer képbõl álló hagyatékából - olvasható a
www.gurlitt.info oldalon, amelyet a mûkereskedõ fia, Cornelius Gurlitt és jogi képviselõi indítottak hétfõn.
Az információs honlapot azzal a szándékkal készítették, hogy teret nyissanak a két éve lefoglalt gyûjtemény körüli ügyek megvitatására, lehetõséget adjanak visszaszolgáltatási igények benyújtására és tájékoztassanak a jogi háttérrõl.
Cornelius Gurlitt képviselõinek hétfõi közleménye szerint a jelentkezõk eddig elõterjesztett igényei alapján megállapítható, hogy az 1280 alkotásból álló, egymilliárd euró értékûre becsült gyûjtemény legfeljebb 3 százalékáról feltételezhetõ, hogy a nácik rablással, erõszakkal, zsarolással szerezték meg az eredeti tulajdonostól.
A gyûjteményt állami megbízásból vizsgáló nemzetközi szakértõi munkacsoport viszont más következtetésre jutott. Eddigi vizsgálatai alapján 593 képrõl feltételezhetõ, hogy a nácik által rabolt mûkincsek kategóriájába tartozik.
Cornelius Gurlitt képviselõi hangsúlyozták, hogy megbízójuk ragaszkodik az apjától örökölt gyûjteményhez, a hatóságoknak pedig a jogszabályokból fakadóan az lenne a dolguk, hogy valamennyi képet visszaadják neki. Ebben az esetben Cornelius Gurlitt méltányos megoldásra törekedve hajlandó eleget tenni valamennyi megalapozott követelésnek, annak ellenére is, hogy a tulajdonjog érvényesítésére vonatkozó elévülési szabályok miatt semmilyen törvény nem kötelezi õt a nácik által rabolt mûkincsek kategóriájába tartozó képek visszaszolgáltatására - olvasható a közleményben.
Cornelius Gurlitt mindig is abban a meggyõzõdésben élt, hogy az apjától örökölt képek többsége az úgynevezett elfajzott mûvészet kategóriájába tartozó alkotás, ami azt jelenti, hogy a nácik nem magánszemélyektõl, hanem közgyûjteményekbõl kobozták el õket, majd az államtól szabályszerû adásvételi vagy csereszerzõdéssel kerültek az apja tulajdonába. Arról pedig nem tudott, hogy elvétve olyan mûtárgyak is vannak a gyûjteményben, amelyeket a nácik által rabolt alkotások közé lehet sorolni - olvasható a www.gurlitt.info oldalon.
A gyûjteményt 2012 februárjában találták a bajor hatóságok Hildebrand Gurlitt 81 éves fiának müncheni lakásában egy adócsalás gyanúja miatt indított eljárás során. A mûkincsfogásról csak tavaly novemberben tájékoztatták a nyilvánosságot, miután az ügy kiszivárgott a sajtóhoz.
A német kormány súlyos bírálatokat kapott belföldrõl és külföldrõl is az ügy titkos kezelése miatt. A berlini vezetés a kritika hatására döntött a szakértõi munkacsoport felállításáról. Arról is határoztak, hogy a gyanús származású alkotások fényképét és fõ adatait közzéteszik az elveszett kulturális javak koordinációs állomásának (Lost Art Koordinierungsstelle) lostart.de címen mûködõ portálján.
A nemzetközi kutatócsoport szerint 303 kép jogos tulajdonosa kétségtelenül a Gurlitt-család. További 384 alkotásról megállapították, hogy a nácik által elfajzottnak bélyegzett mûvészet terméke.
Hildebrand Gurlitt a nácik megbízásából egyebek mellett mûtárgyak külföldi értékesítésével foglalkozott, a propagandaminisztériumban összegyûjtött elfajzott mûveket árulta devizáért. Sok képet saját magának vásárolt meg a Joseph Goebbels vezette minisztériumtól. 1940-ben például 4 ezer svájci frankot fizetett 200 alkotásért. A darabonként csupán 20 frankért megszerzett képek között volt festmény Pablo Picassótól és Marc Chagalltól. Az 1956-ban meghalt mûkereskedõ fiánál talált gyûjteménybõl eddig ismeretlen mestermûvek is elõkerültek, köztük egy Chagall-kép.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!