(MTI) - Kína közép-európai fejlesztési lehetõségeit hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Pekingben, a Kínai Társadalomtudományi Akadémián mondott beszédében.
A kormányfõ kifejtette: az Európai Unió a 2020-ig tartó költségvetési ciklusban gyakorlatilag nem finanszíroz közép-európai infrastrukturális beruházásokat, noha a térség infrastruktúrája "félkész állapotban van", nincs összekötve észak-déli irányban az Adria a Baltikummal, és nincs például megfelelõen modern vasút Budapest és Varsó között. Mivel a térség országai tõkeszegények, van lehetõség arra, hogy Kína, ha nagy súllyal akar megjelenni a régióban, szerepet vállaljon Közép-Európa infrastruktúrájának modernizációjában - magyarázta.
Mivel Kína, Közép-Európa és az EU érdekei ezen a téren találkoznak, ezért "mi szeretnénk, ha Kína is bekapcsolódna Közép-Európa és azon belül Magyarország fejlesztésébe" - mondta Orbán Viktor a mintegy 120 meghívott, köztük kínai kormányzati képviselõk, kutatók és hallgatók, valamint a diplomáciai testület tagjai elõtt. A kormányfõ mintegy félórás beszédében ismét kifejtette a világ hatalmi átrendezõdésével kapcsolatos álláspontját. Mint mondta: a világ egy teljesen új korszakba lépett, amelyben új gazdasági központok emelkednek ki.
Az EU azonban a válság sújtotta területek között van, ami azt bizonyítja, hogy az az út, amelyen az európai világ jár, nem tartható tovább, "lassan kifogy a lábunk alól a talaj", és ha a kontinens nem hirdet új stratégiát, egyre gyengébb lesz - fogalmazott. A versenyképesség visszaszerzéséhez az euró stabilizálásának szükségességét hangsúlyozta, amihez szerinte a közös pénzt használó tagállamoknak a mainál mélyebb integrációt kell megvalósítaniuk, így a monetáris unió mellé bank- és költségvetési uniót kell létrehozniuk.
-Európára rátérve a miniszterelnök kiemelte, ez a térség nem bajt kapott a nyakába a válsággal, hanem óriási lehetõséget a szükséges változásokra. Magyarország is ennek jegyében kezdett új megoldásokat keresni 2010-ben. "Magyarországnak mindig is volt egy sajátos magányosságtudata, hogy mi rokontalan nép vagyunk, hogy egyedül vagyunk, hogy nekünk saját magunknak kell megtalálni a megoldásokat, nekünk innovatív módon kell gondolkodni ahhoz, hogy állni tudjuk a versenyt a világgal. Ezek az ösztönök segítettek 2010-ben, hogy Magyarország a saját út kereséséhez kezdjen" - fejtette ki Orbán Viktor.
Elmondta, hogy kormánya elõször a gazdaságot újította meg. Ennek köszönhetõen bõvül a gazdaság, csökken az államadósság, három százalék alatt van a költségvetési hiány, bevezették az egykulcsos, családi adórendszert, csökkentek az adminisztrációs terhek, megújult a szakképzési rendszer, és "a szovjet világ összeomlása óta" nem volt olyan magas a foglalkoztatás aránya Magyarországon, mint ma. Orbán Viktor kijelentette azt is, hogy az ország visszanyerte politikai mozgásterét, mert bár számos vitát kellett megvívnia az Európai Unióval, elsõsorban a gazdaságpolitikai intézkedések miatt, ezeket a csatákat megnyerte. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ha Magyarország sikeres, az - a Brüsszellel zajló viták ellenére - Európát is erõsíti.
"Tehát a viták ellenére meggyõzõdésem, hogy Brüsszel érdekelt a magyar sikerben, még akkor is, ha azt más módon érjük el, mint ahogy egyébként õk ezt tanácsolni szokták" - mondta. A kormányfõ beszédét azzal zárta, hogy ha az ország kedvezõ földrajzi fekvéséhez, jól képzett munkaerejéhez és jó kormányzati teljesítményhez "képesek leszünk biztosítani a gazdaság számára még a mainál is alacsonyabb adórendszert, és ha el tudjuk érni, hogy Európában nálunk legyen a legolcsóbb az energia, akkor meggyõzõdésem, hogy Európa legversenyképesebb gazdaságát alakíthatjuk ki". Az április 6-i parlamenti választásra utalva végül hozzáfûzte, ha a választók a 2010-ben megkezdett politika folytatása mellett döntenek, akkor Magyarország "be tudja váltani" az elõtte álló lehetõségeket.
A miniszterelnököt többen is kérdezték a hallgatóság soraiból az elõadása után. Az egyik akadémiai kutató a Budapest-Belgrád közötti vasútvonal kínai közremûködéssel történõ modernizálásáról érdeklõdött, amirõl Orbán Viktor azt mondta, nemcsak szerb és magyar érdek ez a korszerûsítés, hanem - a kínai üzemeltetésû pireuszi kikötõbõl való áruszállítás miatt - Kínáé is. Egy másik, a gazdasági kapcsolatokat firtató felvetésre válaszolva a kormányfõ arról is szólt, sokat segítene Közép-Európának és jó befektetés lenne Kínának is, ha az ázsiai ország nagyobb pénzügyi súllyal lenne jelen a közép-európai országok állampapírpiacain. A Kínai Társadalomtudományi Akadémiának - mint az a rendezvényen elhangzott - 38 kutatóintézete és több ezer kutatója van. Kutatási területeik a filozófián és a történelmen át, a gazdaságon keresztül egészen a régészetig, vagyis szinte minden társadalomtudományra kiterjednek. Az intézmény a Magyar Tudományos Akadémiával is együttmûködik.
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!