(MTI) - Az elmúlt napok tüntetései a Bosznia-hercegovinai Föderációban azt mutatják, hogy a politikai elit elvesztette legitimitását - közölte Huszka Beáta, a Magyar Külügyi Intézet tudományos fõmunkatársa kedden az MTI érdeklõdésére. Az azonban kérdéses a szakértõ szerint, hogy ez milyen politikai változást hozhat, és lesznek-e elõre hozott választások.
    Kiemelte: a jelenlegi tĂĽntetĂ©sek oka a politikai vezetõkkel szembeni általános elĂ©gedetlensĂ©g Ă©s a gazdasági kilátástalanság, amely "az etnikai vĂ©tĂł által gĂşzsba kötött, rendkĂvĂĽl szĂ©ttagolt intĂ©zmĂ©nyi struktĂşra" eredmĂ©nye. (A Bosznia-hercegovinai FöderáciĂł Bosznia-Hercegovina állam nagyobbik, az ország terĂĽletĂ©nek több mint felĂ©t magában foglalĂł szövetsĂ©gi egysĂ©ge. A másik entitás a Szerb Köztársaság.)
    A tüntetéshullám Tuzlából indult, ahol több gyár elbocsátott munkásai vonultak utcára a kétes privatizációs ügyletek felülvizsgálatát követelve, miután a gyárak a tönk szélére kerültek. Tehát a közvetlen kiváltó ok a szegénység és a frusztráció volt amiatt, hogy évek óta semmilyen elõrelépés sem történik az országban - vélekedett.
    Megjegyezte: már a korábbi években is voltak Tuzlában tiltakozások a munkahelyek megszûnése és a környezetszennyezés miatt.
    Az elemzõ hangsúlyozta: a tüntetések elsõsorban a helyi vezetõkkel szembeni elégedetlenségrõl szólnak, nem véletlenül érték támadások fõleg a kantoni és városi önkormányzatok épületeit, bár Szarajevóban az elnökség épülete is célponttá vált.
    A szakértõ véleménye szerint a föderáció mûködésének nehézkessége nagyban hozzájárul azokhoz a szociális és gazdasági problémákhoz, amelyek az elégedetlenséget és a megmozdulásokat generálták. A legegyszerûbb hétköznapi ügyek is elakadhatnak a pártok és az  intézmények alkudozásában, amit közvetlenül megéreznek az állampolgárok. Ugyanakkor nem a föderáció intézményi mûködése az oka a városi önkormányzatokban jellemzõ korrupciónak és rossz kormányzásnak.
    Huszka Beáta közölte: a föderáció 2006 óta politikai válságban van, ennek egyik következményeként mindeddig nem sikerült orvosolni azt a problémát, hogy a magas politikai posztok betöltésekor az alkotmány diszkriminálja a nemzeti kisebbségeket. Bosznia-Hercegovina részben emiatt nem lehet EU-tagjelölt, és jelentõs uniós támogatásoktól esik el.
    A kutató kitért rá: többen megjegyezték, hogy a tiltakozásokon fõleg bosnyákok vettek részt, és a tüntetések elsõsorban a bosnyák többségû városokban voltak. Ennek ellenére a demonstrációknak semmiféle etnikai felhangjuk, üzenetük nem volt, vegyes etnikumú városokra is kiterjedtek, mint például Mostar vagy Brcko. A Szerb Köztársaság fõvárosában, Banja Lukában is több százan vettek részt az ottani szimpátiatüntetésen.
    A szakĂ©rtõ Ăşgy látja, hogy nemzetközi beavatkozásra remĂ©lhetõleg nem lesz szĂĽksĂ©g, "viszont az is szomorĂş lenne, ha a tĂĽntetĂ©sek lassan elcsendesednĂ©nek, Ă©s megint semmi nem változna". VĂ©gre valami megmozdult a Bosznia-hercegovinai FöderáciĂłban, az embereknek elegĂĽk lett az etnikai alapon szervezõdött politikai elitbõl, amely megbĂ©nĂtja az országot - vĂ©lekedett. A tĂĽntetõk nem etnikai csoportjuk nevĂ©ben lĂ©ptek fel, hanem munkásokkĂ©nt, állampolgárokkĂ©nt, gazdasági fejlõdĂ©st, munkahelyeket Ă©s normálisan mĂ»ködõ intĂ©zmĂ©nyeket sĂĽrgetve.
    Huszka Beáta szerint nagyon nehĂ©z megjĂłsolni, hogy mi lesz a tĂĽntetĂ©sek következmĂ©nye. Az biztos, hogy a föderáciĂłban a politikai elit elvesztette legitimitását, több helyen lemondott a kanton vezetõsĂ©ge, pĂ©ldául Tuzlában Ă©s SzarajevĂłban. Viszont az más kĂ©rdĂ©s, hogy a törtĂ©ntek milyen politikai változást hozhatnak, lesznek-e elõre hozott választások, Ă©s ha igen, akkor azzal megĂşjulna-e a politikai vezetĂ©s. A helyzetet nehezĂti, hogy a tĂĽntetõk mögött nem áll egysĂ©ges politikai erõ, Ă©s egyelõre nem alkotnak egysĂ©ges platformot sem - mutatott rá a szakĂ©rtõ.
    A mĂşlt kedden kirobbant Ă©s mintegy 30 boszniai várost Ă©rintõ tĂĽntetĂ©sekben eddig több mint háromszázan sebesĂĽltek meg. A demonstrálĂłk pĂ©nteken több kormányzati Ă©pĂĽletet, közöttĂĽk az államelnöksĂ©get is megtámadták Ă©s rĂ©szben felgyĂşjtották. A rendõrsĂ©g sok helyen könnygázt, gumilövedĂ©ket Ă©s vĂzágyĂşt vetett be a tömeg megfĂ©kezĂ©sĂ©re.
    A tĂĽntetĂ©sek következtĂ©ben a tĂz regionális kormányfõbõl nĂ©gy lemondott, ahogy a boszniai rendõrfõnök is.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!