(MTI) - Hivatalos tárgyalásokat kezdett kedden a Tajvani-szoros két partja közötti kapcsolatokért felelõs szervezetek szárazföldi kínai és tajvani vezetõje. Ez az elsõ ilyen találkozó 1949, a Kínai Népköztársaság megalakulása és a Kínai Köztársaság kormányának Tajvan szigetére menekülése óta.
A kínai média bõ terjedelemben foglalkozik a történelmi jelentõségûnek és a kétoldalú kapcsolatokban áttörésnek minõsített eseménnyel, amelynek a Kínai Köztársaság egykori fõvárosa, a kelet-kínai Csiangszu tartomány székhelye, Nanking ad otthont.
A két tárgyalófél Csang Cse-csün, a kínai államtanács tajvani ügyekért felelõs irodájának vezetõje, valamint egy húsztagú delegáció élén Vang Jü-cse, a szárazföldi ügyek tajvani tanácsának elsõ embere.
A hivatalos jelentések szerint Vang látogatására az "1992. évi konszenzusként" emlegetett megállapodás alapján kerülhetett sor, s alapvetõ célja a kölcsönös politikai bizalom elmélyítése. "Nehezen megszerzett esély, és remélem, minden rendben zajlik majd" - jegyezte meg Vang elutazása elõtt a repülõtéren.
Az eddig kiszivárgott információk szerint a tárgyalások napirendjén szerepel új képviseleti irodák kölcsönös megnyitása, a térségbeli gazdasági összefogás szorosabbra fûzése és a szárazföldi Kínában tanuló tajvani diákok jobb egészségügyi ellátásának elõmozdítása. Megfigyelõk szerint az alkalom magasabb szintû kétoldalú találkozó elõkészítését is szolgálja.
Egy lehetséges találkozó Hszi Csin-ping kínai államelnök-pártfõtitkár és Ma Jing-csiu, Tajvan elsõ embere, a kormányzó Kuomintang párt elnöke között már felvetõdött a médiában, de szakértõk szerint tajvani részrõl olyan feltételeket támasztottak, ami ennek létrejöttét egyelõre kérdésessé teszi.
Vang négy napra érkezett Kínába, Nankingban még felkeresi a Kuomintang alapítójának, a kínai forradalom atyjának, Szun Jat-szennek a mauzóleumát. Vizitjének második állomása Sanghaj lesz.
Peking és Tajpej viszonya az elmúlt öt évben, a Kuomintang párti Ma vezetése alatt látványosan javult, összesen 19 kétoldalú megállapodást írtak alá, amelyek többségükben a gazdasági, a kereskedelmi, a pénzügyi és a civil szférát érintik.
Peking már korábban sem titkolta, hogy szeretné felgyorsítani a közeledés folyamatát és azt a politikai tárgyalások irányába terelni. Hszi Csin-ping korábban rámutatott, hogy Peking egyenlõ felek közti párbeszédet, ésszerû és méltányos megegyezést ajánl Tajvan számára. A tajvani vezetés ugyanakkor óvatosabb és tartózkodóbb a kérdésben.
Tajvan 1949, a kínai polgárháború befejezése óta de facto önálló államként mûködik, miközben Peking az "egy Kína" elv alapján országa részének tekinti a szigetet. A Kínai Kommunista Párt és a mindenkori pekingi vezetés deklarált célja az ország jövõbeli békés újraegyesítése.
Legutóbbi megválasztásakor Ma úgy nyilatkozott, hogy a politikai tárgyalásoknak még nincs itt az idejük, azoknak ma nem kedvez a tajvani belpolitikai helyzet, Ma csökkenõ népszerûsége sem. Peking ugyanakkor - épp a kiszámíthatatlan belpolitikai fejlemények miatt - érezhetõen szeretné felgyorsítani a "békemegállapodás" megkötését.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!