(MTI) - TĂśrtĂŠnĂŠszek ĂŠs jogvĂŠdĂľk rĂŠszvĂŠtelĂŠvel a kommunizmus magyarorszĂĄgi ĂźldĂśzĂśtteinek tĂĄrsadalmi ĂŠs jogi helyzetĂŠrĂľl tartottak kerekasztal-beszĂŠlgetĂŠst hĂŠtfĂľ este a nemzetkĂśzi Memorial TĂĄrsasĂĄg moszkvai kĂśzpontjĂĄban.

    Natalja Kaljagina, a tudomånyos kutatåsokkal, felvilågosító Ês jogvÊdþ tevÊkenysÊggel is foglalkozó szervezet munkatårsa az MTI-nek elmondta: programjuk cÊlja, hogy feltårjåk a politikai megtorlåsok åldozatainak sorsåt a kßlÜnbÜzþ európai orszågokban. Ennek keretÊben kerßlt sor a Magyarorszåggal kapcsolatos vitåra, amelyre meghívtåk Ungvåri Krisztiån tÜrtÊnÊszt. A projekt tovåbbi cÊlja az egykori ßldÜzÜttek rehabilitåcióhoz való jogånak tåmogatåsa, illetve emlÊkßk megþrzÊse.
    A hÊtfþi kerekasztal-beszÊlgetÊs a program måsodik rendezvÊnye volt. Az elsþ Ukrajnåról szólt, a kÜvetkezþn a lengyel kommunista múlt kerßl terítÊkre, majd a diktatúra alatti spanyolorszågi Ês portugåliai ållapotokat is be akarjåk mutatni.
    A Memorial koordinåtora utalt arra, hogy Jelena Zsemkova ismert orosz tÜrtÊnÊsz, a Memorial szervezet igazgatója egy tavaly júniusi drezdai konferenciån talålkozott Ungvåri Krisztiånnal, Ês ezt kÜvetþen javasolta a Magyarorszåg 20. szåzadi tÜrtÊnetÊt, azon belßl is az egykori ållambiztonsåg Ês hírszerzÊs tÜrtÊnetÊt is kutató szakember meghívåsåt.
    Ungvári Krisztián az MTI-nek elmondta: 1991 óta elõször van Moszkvában, és elsõ alkalommal történészi minõségében. Hálás a Memorialnak a meghívásért, amely szerinte azt mutatja, hogy Magyarország iránt komoly az érdeklõdés Oroszországban. Kiemelte annak jelentõségét, hogy az oroszok - mint fogalmazott - "felelõsséget éreznek azért, hogy a magyar állam és a magyar nép hogyan néz szembe a kommunizmussal, amihez - s ezt nagyon jól tudják - sok közük van". Úgy értékelte, hogy az orosz szakemberek, jogvédõk nyitottak voltak, amit részükrõl a bizalom jelének lehet tekinteni, és érdemes viszonozni.
    A hallgatósågból tÜbben arra voltak kívåncsiak, miÊrt nem valósult meg a tÜrtÊnelmi igazsågtÊtel Magyarorszågon 1990 utån, Ês felelþssÊgre vontåk-e az egykori ållambiztonsågi ßgynÜkÜket. Nyikita Petrov tÜrtÊnÊsz az MTI-nek nyilatkozva úgy vÊlte, a politikai ßldÜzÊsek magyarorszågi Ês oroszorszågi åldozatainak sorsa kÜzÜtt csupån olyan pårhuzamot lehet vonni, hogy mindkÊt orszågban folyik a rehabilitåció. Magyarorszågon szilårdabb az ideológiai alap, míg Oroszorszågban egyfajta lebegþ folyamatról lehet beszÊlni - ÊrtÊkelte Petrov. Ami pedig az egykori titkos gÊpezetek lÊnyegÊnek, tÜrtÊnelmÊnek megÊrtÊsÊt, megismerÊsÊt, az ßgynÜkÜk, a besúgók mÝkÜdÊsÊnek feltåråsåt illeti, ez a tÊma Oroszorszågban teljesen zårt a kÜzvÊlemÊny elþtt, mondhatni tabunak szåmít - tette hozzå.  
    Az orosz tÜrtÊnÊsz elmondta: a sajtóból termÊszetesen Êrtesßlnek a magyarorszågi folyamatokról, illetve arról, hogy tÜbbszÜr is nekifogtak mår az ållambiztonsågi ßgynÜkliståk feltåråsåhoz. A kerekasztal-beszÊlgetÊsen elhangzottak alapjån úgy ítÊlhetþ meg, hogy nem csak nehÊzsÊgek vannak, de jók a kilåtåsok is, a múlt feltåråsa jó irånyban halad. Ez azonban nem mondható el Oroszorszågról - tette hozzå Nyikita Petrov.