Devizahitel- Az Ab kedden folytatja a kormány indítványának tárgyalását
MTI
2014 February 10, Monday
(MTI) - Az Alkotmánybíróság (Ab) keddi teljes ülésén folytatja a kormány devizahitelekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésre irányuló indítványának tárgyalását - közölte az Ab fõtitkára hétfõn az MTI-vel.
|
(MTI) - Az Alkotmánybíróság (Ab) keddi teljes ülésén folytatja a kormány devizahitelekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésre irányuló indítványának tárgyalását - közölte az Ab fõtitkára hétfõn az MTI-vel.
Bitskey Botond kérdésre hozzátette: egyelõre nem lehet megmondani, hogy pontosan mikorra várható döntés az ügyben. Korábban a fõtitkár elmondta: egy ügyben akkor születhet meg az Ab határozata, amikor az elõadóbíró által készített tervezet alapján az alkotmánybírák többségi véleményt alakítanak ki. Ehhez pedig sok esetben több ülésen is meg kell vitatni a felmerült alkotmányjogi problémákat. Az Ab január végén tárgyalta meg elõször a devizahitelekkel kapcsolatos indítványt. A kormány november végén benyújtott indítványa lényegében a devizahiteles szerzõdések alkotmányellenességének és utólagos jogalkotási úton történõ megváltozatásának kérdését veti fel, a többi között az árfolyamkockázat adósokra hárítása, az egyoldalú hitelezõi kamatemelés és az árfolyamrés miatt, továbbá mert a devizaalapú kölcsönök törlesztõrészleteinek növekedése a társadalom széles rétegeinek nehézséget okoz, és elengedhetetlenné teszi a devizahitelezésbõl adódó problémák végleges rendezését. A kormány indítványa felveti a gazdasági erõfölénnyel visszaélés kérdését is, és ezzel összefüggésben a fogyasztók számára egyoldalú, jelentõs hátrányt okozó szerzõdési feltételek alaptörvény-ellenességét, továbbá, hogy milyen feltételekkel módosíthatók fennálló szerzõdések jogszabály útján. A Kúria polgári kollégiuma december 16-ai ülésén jogegységi határozatban mondta ki többek között azt, hogy a devizahiteles szerzõdések pusztán az adóst terhelõ árfolyamkockázat miatt nem tekinthetõk érvénytelenek. A határozat indoklása kitér arra is, hogy a tartós hitelezési jogviszonyban a szerzõdéskötést követõen olyan változások állhatnak be, amelyek a szerzõdés gazdasági-kockázati egyensúlyát utólag felboríthatják, és súlyos aránytalanságokat okozhatnak. Ha a felek a szerzõdés módosításával ezeket közösen nem orvosolják, a szerzõdésekbe való utólagos beavatkozás válhat szükségessé. A Kúria szerint azonban bíróság csak kivételesen, egyedi jogviszonyokban módosíthatja a szerzõdéseket. A társadalmi méretû változásoknak a szerzõdések nagy tömegét hasonlóan érintõ következményeit az egyes peres eljárások keretei között szinte lehetetlen kielégítõ módon megoldani. Az ilyen társadalmi problémák megoldásának nem a bírói út a megfelelõ módja, hanem a jogalkotás, amely figyelembe tudja venni az össztársadalmi érdekeket is.
|
|
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!