A mĂťhely az ezredfordulĂłn kerĂźlt az akkori textilmĂşzeumba, amely 2012-ig kiĂĄllĂ­totta a manufaktĂşra gĂŠpeit. A mĂťhelyet a mĂşzeum utĂłda, a Goldberger Textilipari GyĂťjtemĂŠny most tartĂłs letĂŠtbe adta a tamĂĄsi helytĂśrtĂŠneti gyĂťjtemĂŠnynek azzal a feltĂŠtellel, hogy kiĂĄllĂ­tĂĄson bemutatjĂĄk a Tolna megyei vĂĄrosban - mondta az MTI-nek NĂŠpessy NoĂŠmi, az Ăłbudai gyĂťjtemĂŠny igazgatĂłja. TamĂĄsiban az 1920-as ĂŠvektĂľl 1980-ig mĂťkĂśdĂśtt Rittinger Ferenc tutyikĂŠszĂ­tĂľ mĂťhelye, de a csalĂĄd vĂĄllalkozĂĄsa a 19. szĂĄzadra nyĂşlik vissza - mondta a mester fia, akit szintĂŠn Rittinger Ferencnek hĂ­vnak. DĂŠdapja, az Ăłfalui Rittinger JĂĄnos 1868-ban kezdte a szakmĂĄt mint harisnyakĂśtĂľ az OsztrĂĄk-Magyar Monarchia kĂśzĂśs hadseregĂŠben, majd lett ĂśnĂĄllĂł iparos.
   
A nĂŠpszerĂť lĂĄbbelihez hasznĂĄlt posztĂłt szintĂŠn a tamĂĄsi mĂťhelyben ĂĄllĂ­tottĂĄk elĂľ; a jellemzĂľen svĂĄb viselethez tartozĂł pacskert vagy tutyit a 1940-es, 1950-es ĂŠvekben dĂ­szĂ­tettĂŠk, kĂŠsĂľbb a cifra tutyit felvĂĄltotta az egyszĂ­nĂť, zĂśld, piros, lila lĂĄbbeli. A tamĂĄsi mĂťhely termĂŠkeit kerestĂŠk a FelvidĂŠken ĂŠs HorvĂĄtorszĂĄgban is - jegyezte meg Rittinger Ferenc. A csalĂĄdi hagyomĂĄny szerint a mĂťhely gĂŠpei a 19. szĂĄzadban AusztriĂĄbĂłl ĂŠrkeztek, de megtalĂĄlhatĂł kĂśztĂźk egy a 19-20. szĂĄzad fordulĂłjĂĄn kĂŠszĂźlt, az ipari forradalom korĂĄt idĂŠzĂľ "fonĂł Jenny" szĂśvĂľgĂŠp is.
   
Miskolczi ZoltĂĄnnĂŠ, a tamĂĄsi kĂśnyvtĂĄr ĂŠs helytĂśrtĂŠneti gyĂťjtemĂŠny vezetĂľje arrĂłl szĂĄmolt be, hogy a gĂŠpeket, valamint a gyĂĄrtĂĄs folyamatĂĄt bemutatĂł makettet a tervek szerint az egykori tamĂĄsi bĂ­rĂłsĂĄg ĂŠpĂźletĂŠben ĂĄllĂ­tjĂĄk majd ki.