(MTI) - A történészeknek objektívnek kell lenniük a magyarok és horvátok közös történelmének kutatásakor, és ma már nincsenek olyan korlátok, amelyek ezt megakadályozhatnák - mondta a budapesti horvát nagykövet egy a magyarok és horvátok együttélésérõl rendezett nemzetközi tudományos konferencián, csütörtökön Budapesten.
Megnyitó beszédében Gordan Grlic-Radman hangsúlyozta: Magyarország az elsõk között ismerte el a független Horvátországot, majd segítette külpolitikai céljai elérésében. Ma az EU tagjaiként is ugyanazokat az elveket, értékeket osztják, és aktívan együttmûködnek a kisebbségek védelmében.
Azt mondta, a magyarok és a horvátok dinamikus államközösségben éltek, közös volt a történelmük, a közép-európai kultúrkörhöz tartoztak. Igyekeztek megvalósítani saját politikai törekvéseiket, de az elsõ világháború minden ilyen kezdeményezést elnyomott, megváltoztatta a világot, és Magyarország "egy nagy nemzetbõl kis és elégedetlen állammá vált" - jegyezte meg. Hozzátette: bár a horvátoknak sikerült "egybegyûjteniük" területeik nagyobb részét, nem az újabb államközösség, hanem az önálló állam 1991-es létrehozása jelentett megoldást.
Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának fõigazgatója köszöntõjében kiemelte: a magyarok és a horvátok több mint 800 évig éltek államközösségben, és ebben az idõszakban fegyveresen csak egyszer, 1848-ban fordultak egymás ellen. A 20. század azonban szinte kitörölte a békés, jó viszony éveit - emlékeztetett.
1990 után ismét lehetõség nyílt arra, hogy a két nemzet történészei elõmozdítsák a két ország történelmének jobb megismerését, elfogultságtól mentes feldolgozását - mondta, hozzátéve, az elmúlt 15-20 év valódi áttörést hozott a tudományos kapcsolatokban, azóta sok tanácskozást rendeztek, és ezek sorába illeszkedik a mostani konferencia is.
A tanácskozáson felolvasták Navracsics Tibor üzenetét, a miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a tervek szerint szintén beszédet mondott volna, de nem tudott jelen lenni. Üzenetében a tárcavezetõ azt írta: a több mint 800 év olyan óriási idõ, hogy az akkor történt események feltárásához történészek generációinak egész életen át tartó munkája sem elegendõ.
Ráadásul a magyarok és horvátok közös történelmének utolsó századában a két nép viszonyát politikai természetû konfliktusok terhelték, ami hatással volt a kortárs történészek gondolkodására és a magyar-horvát viszony megítélésére is - vélekedett. Hozzátette: több korabeli sztereotípia továbbélt a 20. században.
Navracsics Tibor kiemelte: ma már nem terhelik megoldhatatlan közjogi problémák a két nép kapcsolatát, így a történészek objektív képet adhatnak.
A most kezdõdött konferencia egyik fõ feladata az új kutatási eredmények bemutatása, továbbá az, hogy a szélesebb közvéleménynek is információt adjon a magyar-horvát történeti viszonyról, annak mai megítélésérõl - közölte a miniszterelnök-helyettes. Véleménye szerint a tárgyilagos megközelítés segítheti e két nép hosszú együttélésének jobb megismerését, megértését.
A kétnapos tanácskozáson, amelynek házigazdája az MTA, a résztvevõk egyebek mellett megvitatják az 1848-1849-es magyar-horvát viszony jellemzõit, a dualizmus intézményeit, a határvidékek helyzetét, a kulturális kötõdéseket és a magyar-horvát államközösség felbomlását. A konferencia célja a magyar és horvát történészek szakmai kapcsolatának erõsítése, valamint a 2002-ben, Könyves Kálmán horvát királlyá koronázásának 900. évfordulóján megrendezett nagyszabású történészkonferencia óta eltelt idõszak tudományos eredményeinek bemutatása.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!