(MTI) - Törökország uniós csatlakozási tárgyalása nyílt végû folyamat, nem eredményezi feltétlenül a tagság megszerzését - mondta a német kancellár kedden Berlinben a török kormányfõvel folytatott megbeszélése után.
Angela Merkel megerõsítette: továbbra is kételkedik abban, hogy Törökország teljes jogú tagságot szerezhet az Európai Unióban.
Ugyanakkor a tárgyalásokat folytatni kell, és meg kell nyitni az igazságszolgáltatás függetlenségérõl és az alapjogok védelmérõl szóló fejezeteket - mondta a kancellár Recep Tayyip Erdogannal közösen tartott sajtótájékoztatóján, utalva az ankarai kormányt megrengetõ korrupciós botrányokra, valamint az igazságszolgáltatásban és a rendõrségen indított tisztogatásokra.
A török miniszterelnök a tájékoztatón elsõsorban azt emelte ki, hogy országának több támogatásra van szüksége a szíriai menekültek ellátásához. Eddig 700 ezer menekültet fogadtak be, ellátásukra több mint 2 milliárd dollárt fordítottak, az ENSZ-tõl viszont 130 millió dollár hozzájárulást kapott - fejtegette.
Merkel ezzel kapcsolatban bejelentette, hogy a német kormány két minisztere hamarosan felkeresi a törökországi menekülttáborokat, hogy megvizsgálják a további támogatás lehetõségeit.
A 3 milliós németországi török közösség a két országot összekötõ híd szerepét tölti be - hangsúlyozta Merkel a kétoldalú kapcsolatokról szólva. A nagykoalíciós kormány programjában szerepel a kettõs állampolgárság intézményének kiterjesztése, aminek révén a török származású fiataloknak nem kell választaniuk a két ország között, hanem a német és a török állampolgárságot is felvehetik - tette hozzá.
Elmondta: tárgyaltak az asszimiláció körüli vitáról. "Túlléptünk ezen, megállapítottuk, hogy senki nem akar ilyesmit" - emelte ki Angela Merkel. A vita Erdogan egy korábbi beszéde nyomán bontakozott ki, a török kormányfõ azzal vádolta meg Németországot, hogy az integráció helyett az asszimiláció politikáját követi, vagyis a török közösség tagjait a nemzeti öntudatuk feladására kényszerítve be akarja olvasztani a többségi társadalomba.
Erdogan ezzel kapcsolatban a sajtótájékoztatón nagyra értékelte, hogy már nemcsak a törvényhozás alsóházában, a Bundestagban tevékenykednek török származású képviselõk, hanem Aydan Özoguz bevándorlási, menekültügyi és társadalmi integrációért felelõs tárca nélküli miniszter személyében a kormánynak is van török származású tagja.
A török miniszterelnök a kancellárral folytatott megbeszélés elõtt elõadást tartott a Német Külpolitikai Társaságban (DGAP). Hangsúlyozta, hogy országa az uniós tagság megszerzésére törekszik, de az EU-nak is éppen úgy szüksége van Törökországra, mint Törökországnak az EU-ra. "A 21. század folyamatait nem lehet Törökország nélkül alakítani" - mondta Recep Tayyip Erdogan, rámutatva egyebek között arra, hogy a csaknem 77 milliós ország gazdasága gyors ütemben növekedik.
A decemberben kitört korrupciós botránnyal és a tisztogatásokkal kapcsolatban elutasította a bírálatokat. Leszögezte, hogy a török kormány elkötelezett a jogállamiság, az igazságszolgáltatás függetlensége és a hatalmi ágak szétválasztása mellett, és megteszi a törvényes rend fenntartásához szükséges lépéseket.
A török miniszterelnök berlini látogatása zárásaként, kedd este beszédet mond több ezer németországi török elõtt. A rendezvényt egy németországi török egyesület szervezi, amely közel áll Erdogan pártjához, az AKP-hez. Megfigyelõk szerint az esemény választási rendezvény, hiszen Erdogan valószínûleg indul az augusztusi elnökválasztáson, amely az elsõ közvetlen államfõválasztás lesz az országban, és a török állampolgársággal rendelkezõ németországi törökök is részt vehetnek rajta.
Törökország 1987-ben nyújtott be tagfelvételi kérelmet az EU-hoz. A csatlakozási tárgyalások 2005-ben kezdõdtek. A 35 fejezetbõl eddig egyet sikerült lezárni. A tárgyalásokat egyebek között az hátráltatja, hogy Törökország nem ismeri el az uniós tag Ciprusi Köztársaságot.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!