(MTI) - Sok más mellett az életmûvéért 2007-ben kapott Oscar-díjáról is beszélt Ennio Morricone, minden idõk talán legsikeresebb filmzeneszerzõje az MTI-nek Budapesten. Az olasz komponista, zenész, karmester kedden Párizsban kezdi utolsó európai turnéját, vezényletével a magyar Modern Art Orchestra játssza el filmzene-klasszikusait.
"A Modern Art Orchestrát ajánlották nekem és eljöttem Budapestre meghallgatni õket. Ez a találkozás pozitív élményeket hozott számomra, nagyon meg voltam elégedve a zenekarral. A turnéra felkészítõ vasárnapi budapesti próba is remekül sikerült, hiszen sokkal hamarabb befejeztük, az együttes olyan jól teljesített. Bizakodó vagyok a közös turné sikerét illetõen" - mondta Ennio Morricone.
Választását a magyarokkal szerzett eddigi jó tapasztalatai is befolyásolhatták, hiszen korábban többször turnézott a világban a Gyõri Filharmonikus Zenekarral és zenét írt Koltai Lajos Sorstalanság címû filmjéhez.
A 85 éves Ennio Morricone filmzeneszerzõi karrierje kezdetének 50. évfordulóján turnézik, Európában a hírek szerint utoljára. A koncertsorozat kedden a párizsi Bercy csarnokban kezdõdik, a további februári állomások között szerepel Prága, Berlin, Zürich, Budapest - a Papp László Sportarénában február 15-én - és Bécs, áprilisban pedig Pozsony, München, Luxemburg, Brüsszel, Amszterdam, végül Köln.
A koncerteken elhangzanak részletek A Jó, a Rossz és a Csúf, a Volt egyszer egy Vadnyugat, a Volt egyszer egy Amerika..., a Cinema Paradiso és más világhírû filmzenékbõl.
Morricone fél évszázad alatt több mint négyszáz filmhez írt zenét, emellett több mint száz más zenemûvet is komponált. Solgozott európai és hollywoodi rendezõkkel, szerzett zenét westernhez, drámához, vígjátékhoz, kalandfilmhez, krimihez, életrajzi mûvekhez. Hihetetlen munkatempó jellemezte: 1968-ban, a Sergio Leone által rendezett Volt egyszer egy Vadnyugat bemutatása évében még másik 25 filmet mutattak be Morricone zenéjével.
"A szám helytálló, de nem arról volt szó, hogy abban az évben ennyi filmzenét írtam, egyszerûen úgy alakult, hogy a már korábban befejezett zenéimmel ennyi filmet mutattak be éppen abban az évben. Emlékeim szerint a legtermékenyebb idõszakomban sem írtam évi tíz-tizenkettõnél több filmzenét" - magyarázta.
Az olasz mestert ötször jelölték filmzenéiért Oscar-díjra (Mennyei napok - 1979, rendezõ: Terrence Malick; A misszió - 1986, Roland Joffé; Aki legyõzte Al Caponét - 1987, Brian De Palma; Bugsy - 1991, Barry Levinson; Maléna - 2000, Giuseppe Tornatore, operatõr: Koltai Lajos), ezek egyikét sem nyerte el, 2007-ben ugyanakkor életmûvéért megkapta az Amerikai Filmakadémia elismerését.
"Hadd tegyem fel a kérdést: ön szerint mi ér többet, egy szakmai életpálya elismerése vagy egy konkrét filmzene díjazása? Annak a kiválasztása, hogy ki kapja meg az adott évben az Oscart, sok mindentõl függ, összetett kérdés. Amikor A misszió zenéjével valóban nagyon közel voltam a díjhoz, de mégsem én kaptam meg, egy kisebbfajta lázadás tört ki a Los Angeles-i gálán. Az a zene ugyanis, amelyik megnyerte a díjat, nem volt teljes egészében eredeti kompozíció, sok feldolgozást tartalmazott, ezért valójában is nem felelt meg a versenykiírásnak" - fejtette ki Ennio Morricone, aki a Jazz Párizsban címû film zenéjéért 1986-ban Oscart kapott Herbie Hancockról beszélt.
Az MTI megkérdezte a komponistát, mérhetõ-e, mit tud hozzáadni egy zene a film sikeréhez. Morricone esetében számos olyan zenei momentum említhetõ, amely megsokszorozta egy-egy film hatását, gondoljunk csak például a harmonikás betétre a Volt egyszer egy Vadnyugatból.
"Filmnek és zenéjének összhangban kell lennie egymással, de azt gondolom, hogy egy filmzene nem tud megváltani egy mozit, egy közepes minõségû alkotást önmagában egy jó muzsika sem tud megmenteni" - mondta Ennio Morricone az MTI-nek. A zeneszerzõ ma is komponál, idén mutatják be Giuseppe Tornatore legújabb filmjét, a Leningrádot, amelynek zenéjét szintén Morricone szerezte.
A filmzenéit mostani európai turnéján vezényletével eljátszó Modern Art Orchestra 2005 októberében alakult Fekete-Kovács Kornél zenekarvezetõ kezdeményezésére a magyar dzsessz és klasszikus zenei élet tehetséges, fiatal muzsikusaiból, akik közül az elmúlt években többen zeneszerzõként is elismerést vívtak ki maguknak.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!