(MTI) - Ukrajna válsága nem oldhatĂł meg hatĂ©kony kĂĽlsõ, nemzetközi segĂtsĂ©g nĂ©lkĂĽl - állapĂtotta meg Tálas PĂ©ter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem StratĂ©giai VĂ©delmi KutatĂłközpontjának igazgatĂłja az MTI-hez eljuttatott elemzĂ©sĂ©ben.
    Tálas PĂ©ter kiemelte: Mikola Azarov ukrán kormányfõ lemondása jĂł alkalom az ukrán belpolitikai fejlemĂ©nyek összegzĂ©sĂ©re: a közismerten oroszbarát politikus volt ugyanis az, aki novemberben bejelentette, hogy Ukrajna az eredeti tervekkel ellentĂ©tben nem Ărja alá Vilniusban az EurĂłpai UniĂłval elõkĂ©szĂtett társulási egyezmĂ©nyt. A lemondásához vezetõ tĂĽntetĂ©ssorozat Azarov bejelentĂ©sĂ©t követõen vette kezdetĂ©t november 21-Ă©n a kijevi FĂĽggetlensĂ©g tĂ©ren (Majdan) Ă©s több más nyugat-ukrajnai városban, hogy aztán változĂł intenzitással, fõszereplõkkel Ă©s cĂ©lokkal január vĂ©gĂ©re Azarov Ă©s kormánya bukásához vezessen.
    Az EU-ukrán társulási egyezmĂ©ny elutasĂtása miatt kirobbant EurĂłpa-párti tĂĽntetĂ©seket eleinte egy, az ukrán politikában Ăşjonnan megjelenõ fiatal generáciĂł szervezte Ă©s vezette - emlĂ©keztetett. Ez a generáciĂł - amely már a fĂĽggetlen Ukrajnában szocializálĂłdott, tanult, jĂłl ismeri Ă©s használja a modern tömegkommunikáciĂłs eszközöket - nemcsak a Viktor Janukovics elnök vezette politikai táborral, de a hivatalos ellenzĂ©ket is magába foglalĂł ukrán politikai elit egĂ©szĂ©vel szemben kritikus. Tiltakozása, kitartása Ă©s pártpolitikai Ă©rtelemben vett apolitikussága nemcsak a kormányt, hanem az ellenzĂ©ket is meglepte annak ellenĂ©re, hogy a közeledĂ©s az EU-hoz azon kevĂ©s törekvĂ©sek közĂ© tartozik, amelyet az ukrán társadalom nagy többsĂ©ge mindig támogatott.
    A kutatĂł felidĂ©zte: az ukrán parlament ellenzĂ©ki pártjainak politikusai csak december elejĂ©tõl kapcsolĂłdtak be aktĂvan a tiltakozásba. Ekkor is elsõsorban a 2015-ös választásokat tartották szem elõtt, Ă©s máig sem sikerĂĽlt teljesen átvenniĂĽk a Majdan-mozgalom politikai vezetĂ©sĂ©t, ami a januári esemĂ©nyek Ăłta komoly aggodalmat kelt kĂĽlföldön.
    Tálas PĂ©ter közölte: a január 16-i törvĂ©nyek elfogadása miatt megerõsödött tiltakozás felszámolására tett kĂsĂ©rlet január 19 Ă©s 23. között tartĂłs Ă©s nyĂlt utcai harcba torkollott a speciális rohamrendõrsĂ©g Ă©s a Majdan-mozgalom önvĂ©delmi egysĂ©geit alkotĂł, elsõsorban szĂ©lsõjobboldali csoportok között. "A meglepõen kiegyensĂşlyozott Ă©s elhĂşzĂłdĂł összetĂ»zĂ©sekben" nĂ©gy tĂĽntetõ Ă©letĂ©t vesztette, egyet pedig ismeretlen tettesek elhurcoltak Ă©s megöltek. A halálos áldozatok miatti társadalmi felháborodás országos lendĂĽletet adott a tiltakozásoknak, amelyek ezĂşttal már a keleti terĂĽletekre is kiterjedtek.
    HangsĂşlyozta: a tĂĽntetõknek, mĂ©g inkább pedig az utcai önvĂ©delmi csoportoknak a speciális rohamrendõrsĂ©ggel szembeni kitartása, illetve az országossá nõtt tiltakozás láthatĂłan meglepte a hatalmat, Ăgy a három ellenzĂ©ki párt vezetõinek január 23-án nemcsak egy informális tĂ»zszĂĽnetet sikerĂĽlt kicsikarniuk, hanem azt is, hogy a belsõ Ă©s a nemzetközi nyomásnak egyre inkább kitett államfõ közvetlen tárgyalásokat kezdjen a követelĂ©seikrõl.
    A tárgyalásokon átmeneti kompromisszum szĂĽletett a kormány lemondásárĂłl, a január 16-i antidemokratikus törvĂ©nyek parlament általi visszavonásárĂłl, a tiltakozĂłkra vonatkozĂł amnesztiárĂłl, valamint az ukrán politikai rendszer átalakĂtásárĂłl parlamenti-elnöki rendszerrĂ© - magyarázta. Janukovics elnök ugyanakkor elutasĂtotta az elõrehozott elnöki Ă©s a parlamenti választások lehetõsĂ©gĂ©t, az ellenzĂ©k pedig visszautasĂtotta a felajánlott miniszterelnöki Ă©s miniszterelnök-helyettesi posztot.
    Az elemzõ szerint ez a kompromisszum azonban nem szĂĽntette meg a politikai válságot Ukrajnában, csak annak az esĂ©lye csökkent, hogy visszatĂ©rjen a korábbi erõszakos szakaszához. Ebben a hatalom is Ă©rdekelt, mivel számolnia kell azzal, hogy a konfliktus erõszakos megoldására tett Ăşjabb kĂsĂ©rlet tovább eszkalálná a tiltakozási hullámot, Ă©s mĂ©g mĂ©lyebbĂ© tennĂ© a politikai eliten belĂĽli törĂ©svonalakat. A politikai harc tehát folytatĂłdik, amit jĂłl jelez, hogy a parlament nem az ellenzĂ©ki pártok feltĂ©telek nĂ©lkĂĽli amnesztiakövetelĂ©sĂ©t fogadta el, hanem a kormánypártoknak azt a javaslatát, amely az amnesztiát az elfoglalt kormányzati közĂ©pĂĽletek elhagyásához köti.
    Janukovics elnök egyelõre hĂşzni akarja az idõt, a hatalom kivárásra Ă©s arra játszik, hogy megváltozzon a tĂĽntetõkrõl kialakult kedvezõ hazai Ă©s nemzetközi kĂ©p - vĂ©lekedett. Az ukrán kormányzat Ă©s a Janukovics-rezsimmel szimpatizálĂł orosz mĂ©dia mind gyakrabban jellemezi agresszĂvkĂ©nt, militánskĂ©nt, Ukrajna kettĂ©szakadását támogatĂł radikális nacionalistakĂ©nt, sõt antiszemitakĂ©nt a majdani tĂĽntetõket.
    Tálas PĂ©ter szerint az ukrajnai helyzet vizsgálatakor a következõ szempontokra kell figyelni: nem biztos, hogy az ellenzĂ©k Ă©s kormányzat között körvonalazĂłdĂł kompromisszummal valĂłban sikerĂĽl csökkenteni a tiltakozások intenzitását. Az ellenzĂ©knek a parlamentáris-elnöki rendszerhez valĂł visszatĂ©rĂ©sre vonatkozĂł követelĂ©sĂ©t a hatalom biztosan sokkal nehezebben fogja teljesĂteni, mint a január 16-i törvĂ©nyek visszavonását vagy az amnesztiatörvĂ©ny elfogadását. A parlamenti-elnöki rendszer visszaállĂtásával ráadásul az ellenzĂ©ki pártoknak mĂ©g nem lesz programjuk.
    VĂ©gĂĽl pedig világos, hogy Ukrajna válsága nem oldhatĂł meg hatĂ©kony kĂĽlsõ, nemzetközi segĂtsĂ©g nĂ©lkĂĽl - állapĂtotta meg a szakĂ©rtõ.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!