(MTI) - A miniszterelnök arra számít, hogy a következõ hónapokban Budapest helyett Brüsszel lesz a rezsiharc színtere. Orbán Viktor a Kossuth Rádió reggeli mûsorában azt mondta: az iparban is nonprofit energiaszolgáltatásra van szükség a munkahelyek megõrzése érdekében.
A kormányfõ azt mondta: a rezsicsökkentés elindítása óta tudták, hogy az ellenérdekeltek ezt nem hagyják szó nélkül, már csak azért sem, mert azóta számos európai országban születtek hasonló döntések.
"Nem történt olyasmi, amire ne számítottunk volna, ugyanakkor nem szeretném, ha bárki alábecsülné az ebben rejlõ veszélyt" - kommentálta, hogy az Európai Bizottság szeretné kivezetni a kiskereskedelmi energiaárak - jelenleg 17 országban alkalmazott - központi szabályozását.
Hozzátette: Magyarországon véget vetettek annak, hogy a magánmonopóliumok visszaélnek erõfölényükkel, de ettõl ezek a cégek még hatalmasak maradtak, nagy erõket, összegeket és kapcsolatokat tudnak mozgósítani, ezért is mondható, hogy a rezsiharc színtere Budapestrõl és a nemzeti fõvárosokból Brüsszelbe tevõdött át.
Az unió célja, hogy szabadárassá tegye az energiaárakat, a tapasztalatok szerint azonban ott, ahol nem volt központi árszabályozás, és verseny alakulhatott volna ki az energiapiacon, ármegállapodások jöttek létre a színfalak mögött, és az árak magasabbak voltak az állam által megszabottaknál - fejtette ki. Szerinte ezért a brüsszeli álláspont tankönyvízû, a gyakorlat ellene szól.
A miniszterelnök azt is mondta, hogy az uniós véleménnyel ellentétben nem elég a rászorulókat támogatni, mert a középosztály is megszenvedi, ha az energiacégek visszaélnek erõfölényükkel, ezért "a szegényekre összpontosító védekezés helyett" általánosan alacsony családi energiaárakra van szükség.
Orbán Viktor azt is hangsúlyozta: az Egyesült Államokban kétszer-háromszor olcsóbb az energia, mint Európában, és jóval olcsóbb Oroszországban, Indiában és sok más feltörekvõ országban is. Ha ez így marad, az európai termékek nem lesznek versenyképesek, el fogjuk veszíteni a piacainkat - magyarázta.
Ezen változtatni kell, "van is javaslatunk, de ez pont a szöges ellentéte annak, amit az unió javasol: szerintünk versennyel soha nem fogunk eljutni olyan alacsony árszinthez, mint amit Amerikában és más riválisainknál tapasztalunk" - közölte.
A kormányfõ szerint az ipari szektorban is nonprofit energiaszolgáltatásra van szükség a munkahelyek megõrzése érdekében.
Ez szokatlan gondolat, többéves munkát igényel, "de annyit tudunk segíteni a kontinensnek, hogy Magyarországon be fogjuk vezetni, és szerintem be tudjuk majd bizonyítani, hogy a nonprofit energiaszolgáltatás alacsony ipari termelõi árakat és magasabb életszínvonalat eredményez, ezért lesznek követõink ezen a területen" - jelentette ki.
Megerõsítette: az áprilisi választás elõtt emiatt már nem módosítják az alaptörvényt, és bár a választás után ez nem elképzelhetetlen, elõbb a nonprofit energiaszolgáltatásról szóló törvényt kell elkészíteni.
Újólag szólt arról is, hogy a Fõgáz 49 százalékos részvénycsomagjának megvásárlása mellett "hasonló lépéseket tervezünk, sõt komoly tárgyalásokat folytatunk más cégek esetében is".
A forint árfolyamgyengülésérõl szóló kérdésre Orbán Viktor azt mondta, nem jó, ha kormányok fogalmaznak meg árfolyamigényeket, ez ugyanis jegybanki hatáskör.
Szerinte ugyanakkor az árfolyam-ingadozás jelzi, hogy az egyes államok nem urai pénzük árfolyamának, még a legerõsebbek sem, amögött bonyolult pénzügyi mozgások vannak. A magyar gazdaság stabil, a folyó fizetési mérleg évek óta pozitív és erõsödik, a forint árfolyamának változása a világban zajló pénzmozgások miatt következett be, ezért most a nemzetközi környezetet kell figyelni - fûzte hozzá.
A kormányfõ szerint az árfolyam-ingadozás azt mutatja, hogy a világgazdaság bizonytalansága és az európai gazdasági válság még nem ért véget, az európai valuták ezért törékenyek.
Orbán Viktor ismét lelkesítõnek nevezte a foglalkoztatottsági adatokat. Szerinte erkölcsi szempontból helytelen, ha politikusok "sértegetik" a közmunkát végzõ embereket, és az adatok kozmetikázásának nevezik a közfoglalkoztatást. "Nem kényszermunkáról beszélünk, hiszen ezek az emberek választhatnak a segély meg a közmunkabér között, és a munkát választják, ez szerintem lelkesítõ" - fogalmazott.
Hozzátette: a bérek - nemcsak a közmunkabérek - valóban alacsonyak, de "én vért izzadok évek óta azért, hogy megtaláljam annak a módját (...), hogyan tudunk olyan politikát csinálni, amely több munkahelyet és magasabb béreket eredményez".
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!