(MTI) - Robert Capa bĂ©keidõben kĂ©szĂĽlt, rĂ©szben soha nem látott szĂnes felvĂ©telei láthatĂłk pĂ©ntektõl május elejĂ©ig a New York-i Nemzetközi Fotográfiai Központ (International Center of Photography, ICP) kiállĂtásán.
    A magyar szĂĽletĂ©sĂ» fotĂłriporter a háborĂşkban kĂ©szĂĽlt fekete-fehĂ©r kĂ©pei rĂ©vĂ©n vált világhĂrĂ»vĂ©, szĂnes fotĂłi az alpesi sĂelĂ©srõl, a biarritz-i Ă©s a deauville-i strandolásrĂłl vagy Ă©pp korának olyan jeles alakjairĂłl, mint Pablo Picasso, Ava Gardner Ă©s Ingrid Bergman, szintĂ©n kiemelkedõ, bár jĂłval kevĂ©sbĂ© ismert terĂĽletĂ©t jelentik a fotoriporter munkásságának.
    A Capa in Color cĂmĂ» tárlat az elsõ, amely a fotĂłriporter szĂnes kĂ©peit vonultatja fel: több mint százat, amelyeket a kurátorok 4200 fotĂłbĂłl válogattak ki. A bemutatott felvĂ©telek felĂ©t soha nem láthatta mĂ©g a nagyközönsĂ©g - Ărta a New York magazin. A kiállĂtáson szerepelnek ugyan a háborĂş alatt kĂ©szĂĽlt fotĂłk is, a felvĂ©telek többsĂ©gĂ©t mĂ©gis a Holiday vagy Ă©pp az Illustrated cĂmĂ» folyĂłiratok számára kĂ©szĂĽlt Ă©s a háborĂş utáni EurĂłpa általában vĂ©ve felszabadult hangulatát megörökĂtõ kockák adják.
    Robert Capa 1938-ban, a második japán-kĂnai háborĂşbĂłl tudĂłsĂtva kĂsĂ©rletezett elõször szĂnes felvĂ©telekkel. A fotoriporterek akkoriban megvetettĂ©k a szĂnes kĂ©peket, amelyek ĂtĂ©letĂĽk szerint hĂján voltak a fekete-fehĂ©r fotĂłk riportszerĂ», Ă©les stĂlusának. Ráadásul sok gonddal jártak: kĂ©t hĂ©tbe telt, mire megjelenhettek nyomtatásban, ami nem fĂ©rt össze a hĂrek sĂĽrgetõ közlĂ©sĂ©vel.
    Legközelebb 1941-ben, a Saturday Evening Post cĂmĂ» lapnak kĂ©szĂtett szĂnes kĂ©peket, amikor egy norvĂ©g hajĂłn átkelt az Atlanti-Ăłceánon. SzintĂ©n abbĂłl az Ă©vbõl valĂł az kiállĂtáson láthatĂł kĂ©p is, amelyen IdahĂłban megörökĂtette Ernest Hemingwayt fiával, Gregoryval. KĂ©t Ă©vvel kĂ©sõbb pedig Észak-AfrikábĂłl SzicĂliába hajĂłzva fĂ©nykĂ©pezett szĂnesben. A felvĂ©teleket a Collier's közölte azon a nyáron.
    Capa megszerette a szĂnes fotĂłkat, a világháborĂş után egyre több ilyen kĂ©pet kĂ©szĂtett, többek közt azĂ©rt, mert a Kodachrome-rĂłl a kevĂ©sbĂ© macerás Eckachrome filmre váltott.
    1948-ban DĂ©l-Franciaországba utazott, hogy Picasso kerámiáit fĂ©nykĂ©pezze, a mĂ»vĂ©sz azonban meggondolta magát, Ă©s nem engedte lefotĂłzni alkotásait. Bepillantást engedett viszont családjának hĂ©tköznapi Ă©letĂ©be. Ugyanabban az Ă©vben a SzovjetuniĂłban járt John Steinbeck ĂrĂłval. Hazalátogatott Budapestre is, errõl az ĂştjárĂłl szintĂ©n láthatĂłk kĂ©pek a tárlaton.
    1951-bõl valĂłk a Biarritz strandján megörökĂtett nyári pillanatok bikinis nõkkel. Párizsi Ă©letkĂ©pek - a lĂłversenypályárĂłl vagy Ă©pp a legĂşjabb Dior-modelleket viselõ nõkrõl - szintĂ©n akadnak a szĂnes kĂ©pek között. Járt a MezĂtlábas grĂłfnõ forgatásán, ahol Ava Gardnert Ă©s Humphrey Bogartot fĂ©nykĂ©pezte, de megörökĂtette Ingrid Bergmant Roberto Rossellinivel Ă©s Luchino Viscontit Anna Magnanivel.
    A fotoriporter ezeket a tĂ©mákat is ugyanazzal a kĂváncsisággal, de egyfajta Ăşjonnan lelt derĂ»vel közelĂtette meg, mint háborĂşs kĂ©peit. "Szerette ezeket a munkákat, Ă©lvezte a sok utazást. Más kĂ©rdĂ©s, hogy hat-hĂ©t Ă©v mĂşltán, amikor 40 Ă©ves lett, átgondolta, merre is tart" - mondta a tárlat kurátora, Cynthia Young. 1953-ban ezĂ©rt Ăşgy döntött, hogy visszatĂ©r "rĂ©gi munkájához". IndokĂnába ment tudĂłsĂtani a háborĂşt, amelyrõl szintĂ©n kĂ©szĂtett szĂnes felvĂ©teleket. 1954. május 25-Ă©n aknára lĂ©pett Ă©s meghalt.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!