(MTI) - A Föld legmagasabb aktív vulkánjára, a chilei-argentin határon fekvõ, 6893 méter magas Ojos del Saladóra indulnak a hétvégén magyar kutatók, hogy a klímaváltozás hatásait vizsgálják.
Az expedícióról tartott szerdai budapesti sajtótájékoztatón elhangzott: a Földgömb-Atacama Klímamonitoring Expedíció elsõ szakaszában, 2012-ben a kutatók mûszereket telepítettek az Andokban található vulkánra, a február 3-án induló második expedíció elsõdleges célja pedig az lesz, hogy begyûjtsék a mûszerek által rögzített adatokat, amelyek hozzájárulhatnak a klímaváltozás jobb megértéséhez.
Nagy Balázs, az expedíció vezetõje elmondta: több hetet töltenek majd a 200 kilométeres körzetben lakatlan hegyen, ahol az eddig mért - többnyire hõmérsékleti és nedvességre vonatkozó - adatok begyûjtése mellett újabb mintákat is vesznek. Az Atacama-sivatag és a Száraz-Andok extrém terepe kiváló "indikátorhelyszínnek" számít a kutatásokhoz.
A kutatóúthoz kapcsolódva általános és középiskolásoknak szóló online vetélkedõ is indul az expedíció honlapján - atacama.expedicio.eu - Kövesd a Kutatókat! címmel. A kéttagú csapatoknak négy fordulóban kell megválaszolniuk a Chilérõl, a vulkánosságról, a klímakutatásról és az expedícióról feltett kérdéseket.
Az expedíció résztvevõi a felkészülést segítõ keszonkamrás kezelés után indulnak a Föld legmagasabb tûzhányójára. Szolnoki Nikolett, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) részeként mûködõ Hiperbár Centrum fõorvosa arról beszélt, hogyan segíti a keszonkamra - más nevén hiperbár kamra - a kutatókat a fizikai felkészülésben. Mint mondta, a kamrában ülõk magasabb nyomáson lélegeznek, így növelik az oxigénbevitelt, ez pedig javítja a teljesítményt: többet bírnak és hamarabb kipihenik magukat.
Nem csak fizikailag nehéz azonban a magashegyi akklimatizáció. Nagy Balázs kiemelte, hogy a hegyen töltött napok folyamán a gondolkodásuk is megváltozik: "csõlátók" lesznek, ami nagyon megnehezíti a kreatív, tudományos munkát.
"A hegyen nem olyan racionális a gondolkodásunk, mint itt lent. Ezért fontos az elõzetes tervezés, mert fönt könnyen elfelejtjük, hogy mi is pontosan a feladatunk" - fogalmazott a kutatóexpedíció vezetõje, akinek társai Heiling Zsolt, Mari László és Nemerkényi Zsombor lesznek a túrán.
Az Ojos del Saladót elõször 2010 elején mászták meg magyarok: akkor Nagy Balázs, Nemerkényi Zsombor, Bakai Ferenc és Garamszegi Tamás jutott fel a kráter szegélyén emelkedõ sziklás fõcsúcsra. A hegy száraz környezetben, hegyi sivatagok fölött magasodik, lábánál sós tavak, só- és kõsivatagok húzódnak, a legközelebbi megbízható ivóvíznyerõ hely 250 kilométer távolságban található.
A tûzhányó nagy magassága és a rendkívül szélsõséges idõjárás miatt sokáig kívül esett a részletes földtani és földrajzi vizsgálatokon, a legutóbbi, 700-1000 évvel ezelõtti kitörésérõl is csak hozzávetõleges adatok születtek.
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!