(MTI) - A pártokat is megilleti a névviseléshez való jog, és ha valaki jogtalanul más párt nevéhez hasonló nevet használ, akkor az adott párt bírósághoz fordulhat, kártérítést követelhet, a jóhiszemû és rendeltetésszerû joggyakorlás választási alapelvének megsértésére hivatkozva pedig a hivatalos kampányidõszakban jogorvoslati kérelemmel is lehet fordulni a választási bizottsághoz - közölte az Alapjogokért Központ szerdán az MTI-vel.
A központ a politikai pártok névviselésére vonatkozó szabályokat vizsgálta, és megállapította, hogy egy párt jogi személyként alanya a személyhez fûzõdõ jogoknak, tehát megilleti a névviseléshez való jog is.
Felidézték: amikor egy pártot bejegyez a bíróság, akkor megvizsgálja a bejegyzendõ párt nevét a névszabatosság, a névkizárólagosság és a névvalódiság elvének érvényesülése szempontjából, figyelembe véve, hogy a párt nevének alkalmasnak kell lennie arra, hogy annak alapján a pártot másoktól elkülönítve be lehessen azonosítani, azaz az adott pártnév alapján csakis az adott pártot lehessen érteni, felismerni.
A bejegyzett és jogi személyiséggel rendelkezõ pártot a személyhez fûzõdõ jogok közül megilleti a névviseléshez való jog is, amit köteles mindenki tiszteletben tartani, annak sérthetetlenségét az adott párt mindenkivel szemben követelheti - írták, hozzátéve, hogy a névviselési jog sérelmét jelenti az is, ha valaki jogtalanul más nevéhez hasonló nevet használ.
"Akit ilyen esetben a névviseléshez való jogában megsértenek, bírósághoz fordulhat, és követelheti a jogsértés - tehát a másvalaki által történõ, megtévesztõ névhasználat - abbahagyását, annak megszüntetését, de polgári jogi igényt támaszthat kártérítés iránt is" - írták.
Hozzátették: emellett a választási eljárásról szóló törvény alapelvi rendelkezései közül a jóhiszemû és rendeltetésszerû joggyakorlás elvének megsértése alapján is indítható jogorvoslati eljárás.
Ha ugyanis a kampányidõszakban bármilyen kampányeszköz használata során (plakát, politikai reklám, választási gyûlés) valaki olyan tevékenységet végez, amely a jóhiszemû és rendeltetésszerû joggyakorlás elvébe ütközik - így például egy párt, jelölõ szervezet nevét jogtalanul használja, illetve hozzá hasonló nevet használ jogtalanul -, azzal szemben a hatályos szabályozás alapján jogorvoslattal (kifogással) lehet élni.
A kifogás benyújtásának nem feltétele a személyes érintettség: kifogást a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással választópolgár, jelölt, jelölõ szervezet, az ügyben érintett természetes és jogi személy is benyújthat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ helyi választási bizottsághoz.
Folyamatos jogsértés esetén - mint amilyen a jóhiszemû és rendeltetésszerû joggyakorlás elvének névhasználattal kapcsolatos sérelme is - a jogsértõ állapot fennállásának ideje alatt bármikor benyújtható kifogás - írta közleményében az Alapjogokért Központ, amely 2013-ban fiatal jogászokból és joghallgatókból alakult. A központ célja a jogállami mûködéssel, az alapjogvédelemmel kapcsolatos tudományos kutatás, elemzés, és elkötelezett az alapvetõ jogállami értékek, a hagyomány és a szabadság kultúrája iránt - közölte korábban önmagáról a szervezet.
A kérdés a napokban azért vált aktuálissá, mert Szepessy Zsolt, az Összefogás Párt elnöke hétfõn nyílt levélben fordult az MSZP, az Együtt 2014, a Demokratikus Koalíció, a Liberálisok és a Párbeszéd Magyarországért vezetõihez, és névváltoztatásra szólította fel a baloldali ellenzéki szövetséget, mert szerinte az összefogás kifejezés használata megtéveszti a választókat.
Molnár Zsolt, a szocialisták kampányfõnöke erre reagálva kifejtette: a baloldali ellenzék jelszóként, hétköznapi elnevezésként használja az összefogás szót, nem hoztak létre szervezetet ilyen néven, ezért az Összefogás Párt tiltakozása megalapozatlan. Hozzátette: jelszóként használják az összefogást, de a szavazólapon és a plakátokon is a részt vevõ öt párt neve és logói szerepelnek majd.
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!