(MTI) - Az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette a Kúria két munkajogi döntését egy megvádolt szegedi bíró ügyében, mert azok alaptörvény-ellenesek. Az Ab határozatának indoklása szerint a bírói függetlenséghez hozzátartozik, hogy akkor is jár a bíró részére illetménye, ha az ellene folyó büntetõeljárás miatt függesztették fel hivatalából, hiszen az összeférhetetlenségi szabályok is vonatkoznak rá, tehát például más keresõ tevékenységet is csak nagyon korlátozott körben folytathat - derül ki az Ab honlapján kedden közzétett döntésbõl.
Az eljárás adatai szerint a szegedi bírót 2011 decemberében a nyomozó ügyészek indítványára a kecskeméti bíróság letartóztatta, majd 2012 januárjában a szolgálati bíróság felfüggesztette bírói tisztségébõl, munkáltatója pedig megtiltotta illetménye folyósítását.
Ezután a bíró munkaügyi pereket indított az illetmény visszafizetése, illetve az elmaradt illetmény megfizetése ügyében munkáltatója ellen.
Az elsõ és másodfokú bíróságok részítéleteiben a keresetnek helyt adtak. A Kúria viszont elfogadta a munkáltató azon jogi álláspontját, hogy az indítványozót bírói tisztségbõl való felfüggesztésének a kényszerintézkedéssel érintett idõtartamára illetmény nem illeti meg, és ezért a keresetet elutasította.
A Kúria érvelése szerint az indítványozót a vele szemben alkalmazott büntetõjogi kényszerintézkedéssel összefüggõen munkavégzés hiányában 2011. december 23-át követõen nem illette meg illetmény, és ebbõl a szempontból nem a bírói tisztségbõl való felfüggesztésnek volt jelentõsége, hanem a kizáró körülmény fennállásának.
Az indítványozó szerint a Kúria ítélete sérti a bírói függetlenséget, ezen belül a bírói tisztséghez méltó javadalmazást.
Az alkotmányjogi panasz alapján az Ab elsõsorban azt vizsgálta, hogy a bírói tisztségbõl való felfüggesztés okától és annak büntetõjogi következményeitõl eltekintve az indítványozó adott helyzetében a bírói függetlenséggel összeegyeztethetõ-e a kúriai ítéletek jogértelmezése. Ugyanakkor az Ab eljárása nem terjedt ki a büntetõjogi felelõsség kérdéseire és ebben a vonatkozásban nem is foglalhatott állást testület, ez az ügyben eljáró büntetõ bíróság feladata.
A bírói függetlenséget az alkotmány védi, a bírák jogállásáról szóló törvény pedig többek között kimondja azt, hogy "a bírói tisztségbõl való felfüggesztés idejére a bírót megilleti az illetménye, amelynek legfeljebb 50 százalékát egy hónapra vissza lehet tartani", továbbá, hogy "nem jár illetmény a felfüggesztés idõtartamának azon részére, amelyre a bíró akkor sem kapna illetményt, ha a felfüggesztésre nem került volna sor."
Az Ab megalapozottnak találta az alkotmányjogi panaszt.
Az Ab érvelésében kifejti, hogy a bírói függetlenség a bírói tisztséget viselõ személy vonatkozásában egyrészt szakmai függetlenséget, másrészt személyi függetlenséget jelent. A szakmai függetlenség azt garantálja, hogy a bírót ne lehessen ítélkezési tevékenysége során utasítani, közvetlenül befolyásolni. A személyi függetlenség pedig egy több összetevõbõl álló független közjogi státust jelent, amely a bírót szolgálati jogviszonyának fennállása során megilleti. Ennek részeként a függetlenséget hivatott biztosítani a megfelelõ bírói javadalmazás is, melyet a bírákra vonatkozó szigorú összeférhetetlenségi szabályok indokolnak.
Az Ab határozata hivatkozik az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 2010-es számú ajánlására, mely szintén a bírói függetlenség egyik garanciájaként tekint a megfelelõ javadalmazásra.
Az Ab határozata rámutat arra is, hogy a bírói függetlenség nem a bíró kiváltsága, hanem a jogkeresõk érdeke.
Az Ab megállapította, hogy a Kúria kiüresítette a bírák jogállásáról szóló törvénynek arra esetre vonatkozó fõszabályát, amikor elsõdlegesen azt vizsgálta, hogy a felfüggesztés tényétõl függetlenül az adott idõszakra megilleti-e az indítványozót az illetménye, és a munka törvénykönyvére hivatkozva úgy döntött: miután az indítványozó saját érdekkörében felmerülõ okból nem tudott munkát végezni a munkáltató bíróságnál - hiszen vele szemben büntetõjogi kényszerintézkedést alkalmaztak -, ezen igazolt távollét esetére a törvény szerint a munkáltató bíróságnak nem kell illetményt fizetnie, és az ilyen igénynek nincs jogszabályi alapja.
Az Ab döntése szerint amikor a Kúria az indítványozó bíró részére nem ítélte meg illetményét, korlátozta a bírói függetlenséget.
A 15 tagú Ab 6 tagja, Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla és Salamon László fûzött különvéleményt a határozathoz.
Az alkotmánybírósági indítványt benyújtó szegedi bíró csaknem két évtizeden át ítélkezett a Szegedi Városi Bíróságon, majd a Csongrád Megyei Bíróságon tanácselnökként, volt a büntetõ ügyszak csoportvezetõ bírája, 2011-tõl pedig néhány hónapig a büntetõkollégium megbízott vezetõje. Ellene a vád vezetõ beosztású, hivatalos személy által, üzletszerûen, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés, hivatali visszaélés és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás.
Az ügyészség szerint 2009 és 2011 között több esetben megállapítható a vádlott büntetõjogi felelõssége, többnyire gyanúsítottak elõzetes letartóztatásának megszüntetését intézte többszázezer forintért cserébe. Az érintettek ellen fegyveres rablás, lopás, csalás, adócsalás, orgazdaság, lõfegyverrel visszaélés gyanúja miatt folyt eljárás.
A Debreceni Törvényszéken tavaly márciusban kezdõdött elsõfokú büntetõperben az indítványozó mellett egy másik szegedi bírót is megvádoltak, mindketten tagadják bûnösségüket, a bizonyítási eljárás a vége felé tart, tavasszal megszülethet az elsõfokú ítélet.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!