|
Putyin: Oroszország kötelessége biztosítani, hogy a világ ne feledkezzen meg a leningrádi blokádról
MTI
2014 January 28, Tuesday
(MTI) - Oroszország kötelessége annak biztosítása, hogy a világ ne feledkezzen meg a blokád alá vett leningrádiakról, a szovjet nép hõstettérõl, a fasizmus elleni közös gyõzelemért hozott áldozatokról
|
(MTI) - Oroszország kötelessége annak biztosítása, hogy a világ ne feledkezzen meg a blokád alá vett leningrádiakról, a szovjet nép hõstettérõl, a fasizmus elleni közös gyõzelemért hozott áldozatokról - hangoztatta Vlagyimir Putyin hétfõn a blokád megszüntetésének 70. évfordulóján, Szentpéterváron.
Az orosz államfõ a német hadsereg és szövetségesei által 1941 szeptember 8. és 1944 január 27. között bekerített Finn-öböl menti orosz nagyváros felszabadításának kerek évfordulóján rendezett megemlékezéseken vett részt az egykori Leningrádban.
Vlagyimir Putyin nem volt ott a blokád feloldásának évfordulóján elõször tartott katonai parádén, amelyen az egykori szovjet és mai orosz fegyverzetet is felvonultatták. Az elnök a túlélõkkel és a leningrádi front egykori katonáival együtt lerótta a kegyeletét a 872 napig tartó blokád alatt elhunyt leningrádiak és védõik emlékére a piszkarjovszkojei temetõben állított emlékmûnél. A hatalmas temetõ 420 ezer polgári áldozat 70 ezer szovjet katona végsõ nyughelye. A megemlékezésrõl szóló tudósítások kiemelik, hogy az orosz államfõ bátyja is a blokád idején, kisgyermekként halt meg. Vlagyimir Putyin, aki sohasem láthatta testvérét, virágot helyezett el a temetõben lévõ egyik közös sírnál.
Az orosz elnök a háborús veteránokkal Szentpétervár közelében is találkozott. Emlékeztetett arra, hogy csak a blokád elsõ négy hónapja alatt 360 ezer ember halt meg a nagyvárosban. Összesen csaknem ennyi brit vesztette életét a második világháborúban.
Putyin annak a vitának a végére is pontot kívánt tenni, amely a blokád feloldása napjának elnevezése körül alakult ki. Szerinte ugyanis a Leningrád teljes felszabadítása a szovjet hadsereg által a fasiszta blokád alól elnevezés elhomályosítja a lakosság hozzájárulását a gyõzelemhez.
A második világháború egyik legdrámaibb fejezetének tartott eseményre való emlékezést megzavarta a Dozsgy nevû orosz televízió kérdése. A független, ellenzékinek tekintett tévé arról akarta megtudni internetes portálja olvasóinak a véleményét, hogy szerintük annak idején fel kellett-e volna adni Leningrádot, hogy több százezer életet megmentsék. Az orosz törvényhozás alsóházában a nácizmus rehabilitációjával és a nép elárulásával vádolták a televíziót, amely az érdeklõdést kiváltó tiltakozás hatására levette portáljáról a kérdést és elnézést kért olvasóitól. Mihail Zigar fõszerkesztõ politikai támadásnak nevezte az õket ért támadásokat.
Mahmut Garejev, az orosz hadtudományi akadémia elnöke kijelentette, a kérdés kitalálói aligha ismerik a nagy honvédõ háború realitásait. Hitler ugyanis arra adott utasítást a német csapatoknak, hogy töröljék el a Föld színérõl Leningrádot és Moszkvát, semmisítsék meg a nagyvárosok teljes lakosságát. "Ha feladták volna Leningrádot, mindenki elpusztult volna, így viszont legalábbvoltak, akik életben maradtak" - mondta Garejev.
|
|
|
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!